2010. december 12., vasárnap

Téli helyzetjelentés...itt volt az ideje

Na ez a hosszú kihagyás után úgy gondoltam, itt van már az ideje, hogy leírjam mi is történt ez idő alatt. Röviden tudom jellemezni az elmúlt pár hónapot, legalábbis a növényi téren. Valami természetfeletti elegye volt az alapos, mély szopásnak, és a tökéletesen kivitelezett pénzügyi deficitnek. Egyszerűen semmi nem jött össze, és ami a legjobban bosszantó, az a szőlő életpályájának - remélhetőleg rövid és egyszeri - mélypontja. Na de kezdjük az elején.
Ugye a tyű majd én mindenféle nem ide való gigamegaszuper paprikákat nevelek részleg olyan gyorsan ment csődbe, ahogy csak tudott, gondolom én valami nem volt neki kóser a klímában, vagy tudja fene, de még a palánták megerősödéséig sem jutott el a project. És akkor itt haggyuk is ezeket, térjünk a lényegre. A SZŐLŐ!

Ugye nagy híve vagyok, - vagy legalábbis az jöhetett le az eddigi írásokból - a régi, paraszti szőlőtermesztés gyakorlásának. Ez a gyakorlatban nagy kételyeket okozott, ugyanis mikor eljött a nyitás ideje, jött az első dilemma. Akkor hogy is legyen. Kövessük a "szakirodalmat", és csak lassan, egész júniusig fokozatosan nyissuk a szőlőt, vagy ahogy régen szokás volt, az öreg szőlőkkel együtt nyitották tavasszal az új telepítéseket is. Na abban maradtunk, hogy legyen korai nyitás, de azért biztos ami biztos, két sort meghagytunk, és csak lassan, júniusig nyitottuk ki. Érdekes lett a vége. A nyitott szőlő kb 75 %-osan eredt meg, a - szakirodalom által előírtan nyitott - maradék két sor kb 40 %-ban. Siralmas. Ennyit erről.
Minden esetre gyorsan túl tettem magam rajta, jött a növényvédelem. Követtem az előzőekben leírtakat, és maradtam a rézgálicos kezelésnél. Többé kevésbé 10-12 naponta meg is történt a növényvédelem. Ott, ahol kimaradt (csemege szőlők) meg is látszott az eredmény, a peronoszpóra hódított, és mindent vitt.
Aztán lassan jött a nyár vége, és jöttek a felhők minden értelemben. A hajtások váratlanul elkezdtek elszáradni. Eleinte csak néhány, aztán szépen lassan az összes, most kb ott tartunk, hogy jó, ha 10 % maradt. Persze remény még van, mert a vesszők föld alatti része még él. Hogy mi okozhatta ezt, azt nem tudom. Abban bízom, hogy mivel még a föld alatt élnek, tavasszal kihajtanak. Talán a nap égette el őket? :S Ezt azért tartom kétségesnek, mert a nyár legnagyobb forróságai már elmúltak, mikor megkezdődött a száradás. Na mindegy, bizakodással várjuk a tavaszt.

(A 10 % egyik képviselője)


A bort tekintve részleges siker könyvelhető el. Ugye az alacsony kénszint megtette a hatását, kissé savanykás lett (ha lehet ilyen közhelyesen fogalmazni, nem akartam már leírni, hogy olyan mint az ecet:D ). Viszont mivel így saját mércém nem üti meg, és nem fogyasztom el, így a helyi "drinkesek" (alkoholisták) májnövekedését segíti. A történet úgy kezdődött, hogy azért kiönteni csak nem fogom alapon, ott állt a hordóban, mikoris "Miska" a jó öreg "drinkes napszámosunk" erős vonzalommal rácuppant egy pohárral fűnyírás közben, és megjegyezte, hogy ez a környék egyik legjobb bora. (savanyúan? köszi báttya:D) Aztán a hír gyorsan terjedt, és pár napon belül megjelent néhány helybéli tintás, hogy nincs-e kimérés, mert úgy hallották, hogy jó bor van itt. Hát akkor már mentsük ami menthető, de VAN. És így most szépen lassan elhordják a borocskát. Persze felcsillant a gazda szeme is, már bejelentette, hogy (nem úgy, mint idén...) jövőre lesz ismét bor.

Nemrég az egyik hiper bor részlegére keveredve nagyon becses kép ütötte meg a szemem:

Ehhez csak gratulálni tudok, igazi borász válogathatja össze a kínált borokat.

Ja és még valami. Hogy legyen már egy kis hivatalos része is annak, amin nagyban ügyködök, úgy véltem, ideje beiratkozni vmi öskolába. Persze ahova jártam fősulira, ott van szőlész borász szak, uh jeletkeztem, hátha összejönne. ;)

2010. április 6., kedd

Tavaszi helyzetjelentés







Tessék lássék gőzerővel beindult a tavasz, a gyümölcsfák már virágba borultak, a vetemény is kezd éledni. A borokat kissé elhanyagoltam, és ennek meg is lett a következménye, az egyik demizsonban a bor csupa borvirág lett. Ijedtemben megmértem a hordó szabad-kénessav szintjét, erre még jobban megijedtem. :D Kemény 5 g/hl volt, gyorsan pótolni kellett. Az öregebb szőlők (ez mind csemege) metszése megtörtént, a nedvkeringés már erősen megindult, így könnyeztek is a tőkék rendesen. Metszésnél egy tipp: a metszés mindig féloldalas legyen (srég vagy mi), és úgy ejtsük, hogy ne a szem felé "könnyezzen" a tőke, mert ettől könnyen bevakulhat a szem.
A friss telepítésen a csirkézést még nem bántom, egy ideig még rajta marad.
Idén először melegágyat is készítettem (a keretet vettem), így a kert rész - mind a valóságban, mind a blogban - ezzel kibővül. A káposzta már kibújt, a növényvédelemről kicsit később írok majd.

Melegágy

Gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal, melót az élvezettel, és készítettem egy kis borosüveg tároló polcot. A következő napokban/hetekben egy teljes falat betakaró boros-szekrény is el fog készülni, illetve egy tömörfa láda, amiben néhány palack bor kerül eltárolásra azzal a szigorú instrukcióval, hogy csak akkor lehet a ládát kinyitni, ha már unokáim lesznek. :D

Általam táblásított fenyőből


2010. március 13., szombat

Borverseny 2.



Idén került megrendezésre hetedik alkalommal a verseny, én személy szerint most vettem részt rajta először. Kicsit érdekes is volt, mert az átlagéletkor valahol 60 körül volt, csak 6-an voltunk fiatalok. (Ebből 2 a felszolgálók között volt...:D) Összesen 36 bort neveztek be gazdáik, 16 fehér volt, a vörös és siller közötti eloszlásra már nem emlékszem. 20 pontos rendszert használt a zsűri, arany, ezüst, bronz fokozatot kapott az első három bor, valamint oklevelet minden résztvevő.
"Sztárvendégként" Bálint gazda volt jelen, aki kisebb beszédet is tartott az egyik szünetben. Mondandóját azzal indította, hogy ő tanult annak idején szónoklatot, és az egyik szabály a sok közül, hogy addig kell abbahagyni a beszédet, amíg a hallgatóság meg nem unja. Na ezen rögtön sikerült is elhasalnia, mert simán belefért egy mosdószünet, és egy cigiszünet a szónoklatba, olyan hosszú lett. Ettől eltekintve sok okosságot mondott.

(Előtérben egy kóstoló, háttérben Bálint gazda)

Visszatérve a versenyre, sok jó tanáccsal lettem gazdagabb, a nálam jóval tapasztaltabbak azt is megmondták, hogy az bizony akkor is hordó szag, amit érezni lehet a borban. Már csak azt nem tudom, mitől alakulhatott ez ki (mindkét hordóban ugyan olyan erősen, plusz a demizsonokban tartott borokban is???). Lényeg, hogy most már ezt is tudom, jövőre ennyivel okosabbak leszünk. Mindenesetre nem mondták, hogy rossz lenne, és el is fogyott a plusz palack is, amit vittem, szóval nem lehetett olyan borzalmas nekik sem. Helyezést nem értem el, de oklevelet én is kaptam, szóval büszke lehetek magamra. :D


Az este egyébként jól sikerült, a hangulat jó volt, 36 bor kóstolása után meg pláne, a végén már majdnem sikerült az asszonykórusba is belépnem. :D

2010. március 10., szerda

Paprika, borverseny 1.

A paprikák egy része a várakozásokkal ellentétben már kibújt, noha elvileg 3-4 hét a csírázás időtartama. A jalapeno már mind, a naga jolokia-nak pedig a fele mutatta már meg magát, kíváncsi vagyok a többire, remélem minél több kikel a következő 1-2 héten.


A gombazsákokra viszont (szerintem) még nagyon hideg van, nem nagyon látszódik semmi változás, itt-ott kis fehér foltok jelentek meg. (Elvileg teljesen ki kell majd fehérednie a zsákoknak, akkor szövi be a fát a gomba. "Vagy mi fene.")

(A képek éjszaka, telefonnal készültek, ezért ilyen a minőségük.)


Most pénteken lesz a borverseny, amire 3 üveg bort kell vinni (legkésőbb holnap délig). Ahogy már írtam, tojással derítettem néhány liternyit, de sajnos sokkal rosszabb eredménnyel zárult, mint ahogy remélni mertem. Nem túlzok, a tükrös bor a derítés hatására zavaros lett. Hiába hagytam két hétig, nem akart letisztulni, így felejtős lesz ez a bor, a derítetlen - ám tükrös - nedűt viszem a versenyre. Sok reményt nem fűzök hozzá, mert nincs olyan állapotban, hogy nyerhessen, de már csak a jelenlét miatt - no meg persze a kaja miatt - megéri elmenni. Az a gyümölcsös illat, ami fejtéskor jelentkezett ismét háttérbe szorult, és az az ismeretlen, erős, minden mást elnyomó "illat" - vagy szag - érezhető benne ismét. Valószínűleg ez lesz az esélyeim elrontója.
Update 1: Mivel napközben dolgozom, és a polgármesteri hivatalban csak 4-ig vannak, ezért telefonon egyeztetve lett az illetékessel, hogy lesz olyan kedves, és 3/4 7, 7 között ma eljön a hivatalhoz, és átveszi tőlem a borokat. Természetesen a 3 °C-ban hiába vártam 40 percet, nem jelent meg, a leadási határidő azonban holnap 12 órával letelik, ezért a leglegleglegtartalékabb állásba kapcsoltam, és egyik cimborámat bíztam meg azzal, hogy adja le a bort. Kapóra jött, hisz ő is nevez, így még időben ki tudott húzni a csávából. Este - összefagyva - el is vittem a három üveg bort, azonban ott épp borkóstoló volt, válogatták a borokat, mivel is kellene a versenyen nevezni. Persze belecsöppentem a jóba, nekem is akadt kóstolni való, így hazafelé mindenféle mellék utakon kellett jönnöm, nehogy találkozzak a rend éber őrével. Minden esetre a probléma megoldva, nevezés letudva, paprikák bújnak, a gomba csak jó lesz, a szőlő remélem megfogja, egy szó mint száz, kerek a világ.
Folyt. köv. szombaton, a verseny után.
(update 2: mennyivel könnyebb borkóstoló után blogot frissíteni mi?:D )

2010. február 28., vasárnap

A tél utolsó hétvégéje

Végre elérkezett ez is, a tél utolsó napja, jöhet a tavasz, a nyár, a jó idő, a szőlő. Ha már itt tartunk, a veteményezés, a gyümölcsök érése. Ennek apropójára a néhány hete érkezett paprikamagokat elültettem, elvileg a kiültetés előtti 12-dik hét környékén kell elvetni. ~ 1 cm mélyen, műanyag poharakba kerültek, virágföld és kerti föld keverékébe. Egyenlőre az ablak(ok)ban vannak (utoljára az oviban csináltunk ilyet...:D) itt várják a csírázást. Május közepén, ha minden jól megy, kikerülnek a kertbe. A hétvégén a gombatermő zsákokat is elkészítettem, a héten érkezett csírákat szétmorzsoltam, majd vizes bükkfa forgácsba kevertem. Előírás szerint forró vízzel kell leönteni az alapanyagot - jelen esetbe a forgácsot -, ami azért is jött jól, mert a ~10 fokban inkább nyúlkáltam meleg vízbe, mint hidegbe. Gombaölőt nem sikerült beszereznem, így az elmaradt. (Ezt is a vízbe kellett volna keverni.) Mivel a héten nem volt túl sok időm a munkám miatt, így nem tudtam külön zsákokat venni, normál 25 l-es szemeteszsákba töltöttem az így elkészült keveréket. Kb 15 cm távolságban vágtam a zsákra nyílásokat, itt nőhet majd a gomba. A megfelelő tárolási helyben nem vagyok túl jártas, ezért az elkészült négy zsák 3 különböző helyre került. Remélhetőleg valamelyik megfelel majd. :) Képeket egyenlőre nem készítettem, az elem persze le volt merülve a gépben.
A két hete, tojással derített bort most fejtettem le. Mennyiség terén 5 liter (csak azért volt derítve, hogy legyen mit vinni a közelgő borversenyre). Meglepő eredménnyel zárult a derítés, ugyanis zavarosabb lett, mint volt. Szinte hihetetlen, a demizson alján ~1,5 cm vastag finomseprű vált ki, az egyébként kristály tisztának látszó borból. Hiába fejtettem le, lebegő szemcsék még mindig vannak benne. Remélhetőleg hamarosan leülepszik, és egy újabb fejtéssel már valóban tiszta, tükrös végeredményt kapunk.
Ahogy jön a jó idő, jönnek az ötletek is. Igazi "klasszik" gyümölcsökből egyébként is hiány van a kertben, ezért rendeltem néhány fát/cserjét nem is tudom minek lehet ezeket nevezni. Van közöttük köszméte, ribizli, ribiszke, szeder, kökény és áfonya is, valamint a leendő lugas alá - szintén "klasszik", gyerekkorom kedvence - porcsinrózsa. Bízom benne, hogy még március vége előtt, azaz a nedvkeringés megindulása előtt megérkeznek ezek a növények, és még időben el tudom őket ültetni. Ha már a lugasnál tartunk, az eredeti sátorlugas ötletét elvetettem, ennél most jóval messzebb merészkedtem, ugyanis egy pergolát szeretnék építeni. A későbbiekben erre lesz felfuttatva a szőlő. Két előnye is van ennek a megoldásnak, egyrészt jóval szebb, mint a normál sátorlugas - fa mivoltából adódóan - másrészt amíg a szőlő nem "dúsul be", addig is vet némi árnyékot a pergola. A tervek már persze készülnek, íme egy félkész terv. Hangsúlyozom, még nincs kész:


A minap viszonylag jó idő volt (az előző hidegekhez képest), ezért végigsétáltam este, sötétben a szőlőben. Nagyon jó érzés volt látni a szőlőt - persze még a csirkézés takarja -, szinte már látom magam előtt a dús, zöld lombot, és a fürtöket. :)

2010. január 17., vasárnap

Szélturbina modell

Az előző bejegyzésben már említett szélturbina tervezése egyre jobban körvonalazódik, elkészült egy modell is. Szabadidőmben bőszen bújtam a különböző fórumokat, leírásokat, videókat, aminek köszönhetően egyre jobban megismertem ezek működését, így elkezdtünk csinálni egy modellt. A hagyományos (szélmalom rendszerű) lapátkerekes megoldás tűnt először jónak, de azzal - főleg kisipari technikáinkat tekintve - sok probléma lett volna, arról nem is beszélve, hogy a hatásfoka is alacsonyabb a vertikális tengelyű változattal szemben. Utóbbi előnye továbbá, hogy a szél bármely irányból éri a turbinát, az forog, ellenben a vízszintes tengelyű megoldás esetén a szél irányába fordítást is meg kellett volna oldani. (A legnagyobb gond az lett volna, hogy szabadon tudjon forogni a turbina, de a megtermelt elektromos áramot le is tudjuk juttatni a földre, pl szénkefék használatával.) A jelenlegi tervek szerint a valós változat úgy fog kinézni, és működni, mint a modell, megfelelő áttétel használatával egy generátort hajtva. A generátor által megtermelt elektromos áram (gerjesztés kapcsolgatásával) egy akkumulátorban kerül eltárolásra, amit majd később egy inverter alakít használható, 230 V-ra. (De ez még később, egyenlőre a mechanikus rész megtervezésén, kivitelezésén volt a hangsúly.)


Egy fontos kiküszöbölendő probléma a "túlpörgés" megakadályozása, vagyis az, hogy ha a szél túl erős, legyen egy biztonságos maximális fordulatszám, ami fölé nem emelkedik a fordulat, így elkerülhető a szerkezet szétrázkódása, valamint a generátor tönkremenetele. Erre egy több tíz éves cikket találtam, ami mechanikai úton oldja meg a fordulatszám szabályozást. A lényege, hogy ha a szél túl erősen fúj, akkor a lapátok "összefordulnak", így egy szabályos hengert hozva létre, amibe a szél nem tud belekapni. Ahogy lassul a fordulat, a lapátokat egy rugó újra kinyitja, így a szél ismét forgatni tudja. (De majd a videón jól lehet látni.)


A modell megépítése után azt tapasztaltam, hogy nagyon kis szél is elegendő ahhoz, hogy megforgassa a szerkezetet. (1 m/s már elég volt) Persze ha a generátor is rá lesz kapcsolva, akkor már nehezebben indulnak meg a lapátok, de akkor már maga a szerkezet is nagyobb lesz. Remélem, idővel elkészül a végleges változat, és működni is fog. ;)
A modell alapjának, alkatrészeinek elkészítése nem az én érdemem, Oz keze munkáját dícséri, én már csak annyit csináltam, hogy masszívabbá, működőképessé tettem, valamint a rugós visszahúzást oldottam meg.




A hétvégén ránéztem a borra, a hordókban a finomseprűt felkavartam, egy kiürült demizsont szépen kimostam. A "makacs" szennyeződések eltávolításához (mivel nem állt rendelkezésre üvegmosó), a régi hagyományos megoldást alkalmaztam, a mosó vízbe kukorica szemeket szórtam, és úgy rázogattam a demizsont. A legegyszerűbb megoldás néha a legcélravezetőbb.

2010. január 9., szombat

Semmittevés időszaka

Rég jelentkeztem. Télen nincs gyakorlatilag semmi komoly munka a borral (vagy a szőlővel), és ez meg is látszódik a blogon is. A bor alakulgat, illatban valami erőset érzek, amit nem tudok behatárolni, nem illik rá semmi szaghiba, vagy borbetegség, valószínűleg el fog idővel tűnni belőle. Ízben kimondottan jó, szilveszterkor összehasonlítottuk egy nevesebb szekszárdi kadarkával. Eltérés a színben azért volt, az enyém inkább erős siller, mint vörös, de derítés után ez is szép lesz. Ízben gyakorlatilag (nagyképűűűűűű) nem nagyon éreztünk különbséget, csak a savak "kiugróak". Kissé még karcosak, de idővel ez is alakulni fog. Épp ezért marad a finomseprűn egész tavaszig. Ma ellenőriztem a szabad kénessav szintet, 30 mg-ot mértem, ez egyenlőre jó így.
Mivel nem sok dolgom van ilyen téren, sok másra jut időm, többek közt teljesen bele vagyok buzulva a szélturbina tervezésébe, de nem olyan rég pl paprikák után nézelődtem. Pontosabban valamit kerestem vaterán (ez itt a reklám helye) és chili paprikákat találtam. Ráadásul nem is akármiket. Sikerült négy fajtát rendelni: cayenne, Jalapeno (erről mindig Jose Jalapeno, on a stick jut eszembe :D ), Tabasco, és Naga Jolokia, ismertebb nevén ghost chili, avagy kísértet paprika. Utóbbiról érdemes tudni, hogy a világ - hivatalosan - legerősebb paprikája.

A különböző növények stb erősségét egy un Scoville-skálán mérik, ami azt mutatja, hogy mennyi kapszaicin (a csípősségért felelős anyag) található az adott növényben. Mértékegysége: SHU. A tiszta kapszaicin 15 000 000 SHU, az amerikai hadsereg által használt könnygáz erőssége 2-5 millió SHU, a fent említett kísértet paprika pedig 1,041 millió SHU. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországon termesztett erős paprikák közül a legerősebbek 50-60 ezer SHU értékkel bírnak. Szóval csíp. :D Youtubon könnyen lehet találni nem egy nem kettő bátor jelentkezőt, aki megkóstol egy-egy ilyen paprikát csak úgy natúron, azután 10 percig bömböl a kamerába. :D
Persze én sem lennék önmagam, ha nem rendeltem volna meg ezeket. Különlegességnek nagyon jók lesznek. Ajánlott levél formájában érkeztek, ami költséghatékonyságát tekintve nagyon jó volt, de gondolom a posta levélkezelési technikájának köszönhetően néhány mag törve érkezett. Az eladó azonnal pótolni szerette volna önköltségén, de mivel nem az ő hibájából adódott a sérülés, ezért ezt udvariasan visszautasítottam.


Annyiban maradtunk, hogy ha nem kelnének ki az ép magok, akkor szólok, és küld helyettük másikat. Teljesen korrekt megállapodás.
Kíváncsi leszek a termésre. ;)