2010. december 12., vasárnap

Téli helyzetjelentés...itt volt az ideje

Na ez a hosszú kihagyás után úgy gondoltam, itt van már az ideje, hogy leírjam mi is történt ez idő alatt. Röviden tudom jellemezni az elmúlt pár hónapot, legalábbis a növényi téren. Valami természetfeletti elegye volt az alapos, mély szopásnak, és a tökéletesen kivitelezett pénzügyi deficitnek. Egyszerűen semmi nem jött össze, és ami a legjobban bosszantó, az a szőlő életpályájának - remélhetőleg rövid és egyszeri - mélypontja. Na de kezdjük az elején.
Ugye a tyű majd én mindenféle nem ide való gigamegaszuper paprikákat nevelek részleg olyan gyorsan ment csődbe, ahogy csak tudott, gondolom én valami nem volt neki kóser a klímában, vagy tudja fene, de még a palánták megerősödéséig sem jutott el a project. És akkor itt haggyuk is ezeket, térjünk a lényegre. A SZŐLŐ!

Ugye nagy híve vagyok, - vagy legalábbis az jöhetett le az eddigi írásokból - a régi, paraszti szőlőtermesztés gyakorlásának. Ez a gyakorlatban nagy kételyeket okozott, ugyanis mikor eljött a nyitás ideje, jött az első dilemma. Akkor hogy is legyen. Kövessük a "szakirodalmat", és csak lassan, egész júniusig fokozatosan nyissuk a szőlőt, vagy ahogy régen szokás volt, az öreg szőlőkkel együtt nyitották tavasszal az új telepítéseket is. Na abban maradtunk, hogy legyen korai nyitás, de azért biztos ami biztos, két sort meghagytunk, és csak lassan, júniusig nyitottuk ki. Érdekes lett a vége. A nyitott szőlő kb 75 %-osan eredt meg, a - szakirodalom által előírtan nyitott - maradék két sor kb 40 %-ban. Siralmas. Ennyit erről.
Minden esetre gyorsan túl tettem magam rajta, jött a növényvédelem. Követtem az előzőekben leírtakat, és maradtam a rézgálicos kezelésnél. Többé kevésbé 10-12 naponta meg is történt a növényvédelem. Ott, ahol kimaradt (csemege szőlők) meg is látszott az eredmény, a peronoszpóra hódított, és mindent vitt.
Aztán lassan jött a nyár vége, és jöttek a felhők minden értelemben. A hajtások váratlanul elkezdtek elszáradni. Eleinte csak néhány, aztán szépen lassan az összes, most kb ott tartunk, hogy jó, ha 10 % maradt. Persze remény még van, mert a vesszők föld alatti része még él. Hogy mi okozhatta ezt, azt nem tudom. Abban bízom, hogy mivel még a föld alatt élnek, tavasszal kihajtanak. Talán a nap égette el őket? :S Ezt azért tartom kétségesnek, mert a nyár legnagyobb forróságai már elmúltak, mikor megkezdődött a száradás. Na mindegy, bizakodással várjuk a tavaszt.

(A 10 % egyik képviselője)


A bort tekintve részleges siker könyvelhető el. Ugye az alacsony kénszint megtette a hatását, kissé savanykás lett (ha lehet ilyen közhelyesen fogalmazni, nem akartam már leírni, hogy olyan mint az ecet:D ). Viszont mivel így saját mércém nem üti meg, és nem fogyasztom el, így a helyi "drinkesek" (alkoholisták) májnövekedését segíti. A történet úgy kezdődött, hogy azért kiönteni csak nem fogom alapon, ott állt a hordóban, mikoris "Miska" a jó öreg "drinkes napszámosunk" erős vonzalommal rácuppant egy pohárral fűnyírás közben, és megjegyezte, hogy ez a környék egyik legjobb bora. (savanyúan? köszi báttya:D) Aztán a hír gyorsan terjedt, és pár napon belül megjelent néhány helybéli tintás, hogy nincs-e kimérés, mert úgy hallották, hogy jó bor van itt. Hát akkor már mentsük ami menthető, de VAN. És így most szépen lassan elhordják a borocskát. Persze felcsillant a gazda szeme is, már bejelentette, hogy (nem úgy, mint idén...) jövőre lesz ismét bor.

Nemrég az egyik hiper bor részlegére keveredve nagyon becses kép ütötte meg a szemem:

Ehhez csak gratulálni tudok, igazi borász válogathatja össze a kínált borokat.

Ja és még valami. Hogy legyen már egy kis hivatalos része is annak, amin nagyban ügyködök, úgy véltem, ideje beiratkozni vmi öskolába. Persze ahova jártam fősulira, ott van szőlész borász szak, uh jeletkeztem, hátha összejönne. ;)

2010. április 6., kedd

Tavaszi helyzetjelentés







Tessék lássék gőzerővel beindult a tavasz, a gyümölcsfák már virágba borultak, a vetemény is kezd éledni. A borokat kissé elhanyagoltam, és ennek meg is lett a következménye, az egyik demizsonban a bor csupa borvirág lett. Ijedtemben megmértem a hordó szabad-kénessav szintjét, erre még jobban megijedtem. :D Kemény 5 g/hl volt, gyorsan pótolni kellett. Az öregebb szőlők (ez mind csemege) metszése megtörtént, a nedvkeringés már erősen megindult, így könnyeztek is a tőkék rendesen. Metszésnél egy tipp: a metszés mindig féloldalas legyen (srég vagy mi), és úgy ejtsük, hogy ne a szem felé "könnyezzen" a tőke, mert ettől könnyen bevakulhat a szem.
A friss telepítésen a csirkézést még nem bántom, egy ideig még rajta marad.
Idén először melegágyat is készítettem (a keretet vettem), így a kert rész - mind a valóságban, mind a blogban - ezzel kibővül. A káposzta már kibújt, a növényvédelemről kicsit később írok majd.

Melegágy

Gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal, melót az élvezettel, és készítettem egy kis borosüveg tároló polcot. A következő napokban/hetekben egy teljes falat betakaró boros-szekrény is el fog készülni, illetve egy tömörfa láda, amiben néhány palack bor kerül eltárolásra azzal a szigorú instrukcióval, hogy csak akkor lehet a ládát kinyitni, ha már unokáim lesznek. :D

Általam táblásított fenyőből


2010. március 13., szombat

Borverseny 2.



Idén került megrendezésre hetedik alkalommal a verseny, én személy szerint most vettem részt rajta először. Kicsit érdekes is volt, mert az átlagéletkor valahol 60 körül volt, csak 6-an voltunk fiatalok. (Ebből 2 a felszolgálók között volt...:D) Összesen 36 bort neveztek be gazdáik, 16 fehér volt, a vörös és siller közötti eloszlásra már nem emlékszem. 20 pontos rendszert használt a zsűri, arany, ezüst, bronz fokozatot kapott az első három bor, valamint oklevelet minden résztvevő.
"Sztárvendégként" Bálint gazda volt jelen, aki kisebb beszédet is tartott az egyik szünetben. Mondandóját azzal indította, hogy ő tanult annak idején szónoklatot, és az egyik szabály a sok közül, hogy addig kell abbahagyni a beszédet, amíg a hallgatóság meg nem unja. Na ezen rögtön sikerült is elhasalnia, mert simán belefért egy mosdószünet, és egy cigiszünet a szónoklatba, olyan hosszú lett. Ettől eltekintve sok okosságot mondott.

(Előtérben egy kóstoló, háttérben Bálint gazda)

Visszatérve a versenyre, sok jó tanáccsal lettem gazdagabb, a nálam jóval tapasztaltabbak azt is megmondták, hogy az bizony akkor is hordó szag, amit érezni lehet a borban. Már csak azt nem tudom, mitől alakulhatott ez ki (mindkét hordóban ugyan olyan erősen, plusz a demizsonokban tartott borokban is???). Lényeg, hogy most már ezt is tudom, jövőre ennyivel okosabbak leszünk. Mindenesetre nem mondták, hogy rossz lenne, és el is fogyott a plusz palack is, amit vittem, szóval nem lehetett olyan borzalmas nekik sem. Helyezést nem értem el, de oklevelet én is kaptam, szóval büszke lehetek magamra. :D


Az este egyébként jól sikerült, a hangulat jó volt, 36 bor kóstolása után meg pláne, a végén már majdnem sikerült az asszonykórusba is belépnem. :D

2010. március 10., szerda

Paprika, borverseny 1.

A paprikák egy része a várakozásokkal ellentétben már kibújt, noha elvileg 3-4 hét a csírázás időtartama. A jalapeno már mind, a naga jolokia-nak pedig a fele mutatta már meg magát, kíváncsi vagyok a többire, remélem minél több kikel a következő 1-2 héten.


A gombazsákokra viszont (szerintem) még nagyon hideg van, nem nagyon látszódik semmi változás, itt-ott kis fehér foltok jelentek meg. (Elvileg teljesen ki kell majd fehérednie a zsákoknak, akkor szövi be a fát a gomba. "Vagy mi fene.")

(A képek éjszaka, telefonnal készültek, ezért ilyen a minőségük.)


Most pénteken lesz a borverseny, amire 3 üveg bort kell vinni (legkésőbb holnap délig). Ahogy már írtam, tojással derítettem néhány liternyit, de sajnos sokkal rosszabb eredménnyel zárult, mint ahogy remélni mertem. Nem túlzok, a tükrös bor a derítés hatására zavaros lett. Hiába hagytam két hétig, nem akart letisztulni, így felejtős lesz ez a bor, a derítetlen - ám tükrös - nedűt viszem a versenyre. Sok reményt nem fűzök hozzá, mert nincs olyan állapotban, hogy nyerhessen, de már csak a jelenlét miatt - no meg persze a kaja miatt - megéri elmenni. Az a gyümölcsös illat, ami fejtéskor jelentkezett ismét háttérbe szorult, és az az ismeretlen, erős, minden mást elnyomó "illat" - vagy szag - érezhető benne ismét. Valószínűleg ez lesz az esélyeim elrontója.
Update 1: Mivel napközben dolgozom, és a polgármesteri hivatalban csak 4-ig vannak, ezért telefonon egyeztetve lett az illetékessel, hogy lesz olyan kedves, és 3/4 7, 7 között ma eljön a hivatalhoz, és átveszi tőlem a borokat. Természetesen a 3 °C-ban hiába vártam 40 percet, nem jelent meg, a leadási határidő azonban holnap 12 órával letelik, ezért a leglegleglegtartalékabb állásba kapcsoltam, és egyik cimborámat bíztam meg azzal, hogy adja le a bort. Kapóra jött, hisz ő is nevez, így még időben ki tudott húzni a csávából. Este - összefagyva - el is vittem a három üveg bort, azonban ott épp borkóstoló volt, válogatták a borokat, mivel is kellene a versenyen nevezni. Persze belecsöppentem a jóba, nekem is akadt kóstolni való, így hazafelé mindenféle mellék utakon kellett jönnöm, nehogy találkozzak a rend éber őrével. Minden esetre a probléma megoldva, nevezés letudva, paprikák bújnak, a gomba csak jó lesz, a szőlő remélem megfogja, egy szó mint száz, kerek a világ.
Folyt. köv. szombaton, a verseny után.
(update 2: mennyivel könnyebb borkóstoló után blogot frissíteni mi?:D )

2010. február 28., vasárnap

A tél utolsó hétvégéje

Végre elérkezett ez is, a tél utolsó napja, jöhet a tavasz, a nyár, a jó idő, a szőlő. Ha már itt tartunk, a veteményezés, a gyümölcsök érése. Ennek apropójára a néhány hete érkezett paprikamagokat elültettem, elvileg a kiültetés előtti 12-dik hét környékén kell elvetni. ~ 1 cm mélyen, műanyag poharakba kerültek, virágföld és kerti föld keverékébe. Egyenlőre az ablak(ok)ban vannak (utoljára az oviban csináltunk ilyet...:D) itt várják a csírázást. Május közepén, ha minden jól megy, kikerülnek a kertbe. A hétvégén a gombatermő zsákokat is elkészítettem, a héten érkezett csírákat szétmorzsoltam, majd vizes bükkfa forgácsba kevertem. Előírás szerint forró vízzel kell leönteni az alapanyagot - jelen esetbe a forgácsot -, ami azért is jött jól, mert a ~10 fokban inkább nyúlkáltam meleg vízbe, mint hidegbe. Gombaölőt nem sikerült beszereznem, így az elmaradt. (Ezt is a vízbe kellett volna keverni.) Mivel a héten nem volt túl sok időm a munkám miatt, így nem tudtam külön zsákokat venni, normál 25 l-es szemeteszsákba töltöttem az így elkészült keveréket. Kb 15 cm távolságban vágtam a zsákra nyílásokat, itt nőhet majd a gomba. A megfelelő tárolási helyben nem vagyok túl jártas, ezért az elkészült négy zsák 3 különböző helyre került. Remélhetőleg valamelyik megfelel majd. :) Képeket egyenlőre nem készítettem, az elem persze le volt merülve a gépben.
A két hete, tojással derített bort most fejtettem le. Mennyiség terén 5 liter (csak azért volt derítve, hogy legyen mit vinni a közelgő borversenyre). Meglepő eredménnyel zárult a derítés, ugyanis zavarosabb lett, mint volt. Szinte hihetetlen, a demizson alján ~1,5 cm vastag finomseprű vált ki, az egyébként kristály tisztának látszó borból. Hiába fejtettem le, lebegő szemcsék még mindig vannak benne. Remélhetőleg hamarosan leülepszik, és egy újabb fejtéssel már valóban tiszta, tükrös végeredményt kapunk.
Ahogy jön a jó idő, jönnek az ötletek is. Igazi "klasszik" gyümölcsökből egyébként is hiány van a kertben, ezért rendeltem néhány fát/cserjét nem is tudom minek lehet ezeket nevezni. Van közöttük köszméte, ribizli, ribiszke, szeder, kökény és áfonya is, valamint a leendő lugas alá - szintén "klasszik", gyerekkorom kedvence - porcsinrózsa. Bízom benne, hogy még március vége előtt, azaz a nedvkeringés megindulása előtt megérkeznek ezek a növények, és még időben el tudom őket ültetni. Ha már a lugasnál tartunk, az eredeti sátorlugas ötletét elvetettem, ennél most jóval messzebb merészkedtem, ugyanis egy pergolát szeretnék építeni. A későbbiekben erre lesz felfuttatva a szőlő. Két előnye is van ennek a megoldásnak, egyrészt jóval szebb, mint a normál sátorlugas - fa mivoltából adódóan - másrészt amíg a szőlő nem "dúsul be", addig is vet némi árnyékot a pergola. A tervek már persze készülnek, íme egy félkész terv. Hangsúlyozom, még nincs kész:


A minap viszonylag jó idő volt (az előző hidegekhez képest), ezért végigsétáltam este, sötétben a szőlőben. Nagyon jó érzés volt látni a szőlőt - persze még a csirkézés takarja -, szinte már látom magam előtt a dús, zöld lombot, és a fürtöket. :)

2010. január 17., vasárnap

Szélturbina modell

Az előző bejegyzésben már említett szélturbina tervezése egyre jobban körvonalazódik, elkészült egy modell is. Szabadidőmben bőszen bújtam a különböző fórumokat, leírásokat, videókat, aminek köszönhetően egyre jobban megismertem ezek működését, így elkezdtünk csinálni egy modellt. A hagyományos (szélmalom rendszerű) lapátkerekes megoldás tűnt először jónak, de azzal - főleg kisipari technikáinkat tekintve - sok probléma lett volna, arról nem is beszélve, hogy a hatásfoka is alacsonyabb a vertikális tengelyű változattal szemben. Utóbbi előnye továbbá, hogy a szél bármely irányból éri a turbinát, az forog, ellenben a vízszintes tengelyű megoldás esetén a szél irányába fordítást is meg kellett volna oldani. (A legnagyobb gond az lett volna, hogy szabadon tudjon forogni a turbina, de a megtermelt elektromos áramot le is tudjuk juttatni a földre, pl szénkefék használatával.) A jelenlegi tervek szerint a valós változat úgy fog kinézni, és működni, mint a modell, megfelelő áttétel használatával egy generátort hajtva. A generátor által megtermelt elektromos áram (gerjesztés kapcsolgatásával) egy akkumulátorban kerül eltárolásra, amit majd később egy inverter alakít használható, 230 V-ra. (De ez még később, egyenlőre a mechanikus rész megtervezésén, kivitelezésén volt a hangsúly.)


Egy fontos kiküszöbölendő probléma a "túlpörgés" megakadályozása, vagyis az, hogy ha a szél túl erős, legyen egy biztonságos maximális fordulatszám, ami fölé nem emelkedik a fordulat, így elkerülhető a szerkezet szétrázkódása, valamint a generátor tönkremenetele. Erre egy több tíz éves cikket találtam, ami mechanikai úton oldja meg a fordulatszám szabályozást. A lényege, hogy ha a szél túl erősen fúj, akkor a lapátok "összefordulnak", így egy szabályos hengert hozva létre, amibe a szél nem tud belekapni. Ahogy lassul a fordulat, a lapátokat egy rugó újra kinyitja, így a szél ismét forgatni tudja. (De majd a videón jól lehet látni.)


A modell megépítése után azt tapasztaltam, hogy nagyon kis szél is elegendő ahhoz, hogy megforgassa a szerkezetet. (1 m/s már elég volt) Persze ha a generátor is rá lesz kapcsolva, akkor már nehezebben indulnak meg a lapátok, de akkor már maga a szerkezet is nagyobb lesz. Remélem, idővel elkészül a végleges változat, és működni is fog. ;)
A modell alapjának, alkatrészeinek elkészítése nem az én érdemem, Oz keze munkáját dícséri, én már csak annyit csináltam, hogy masszívabbá, működőképessé tettem, valamint a rugós visszahúzást oldottam meg.




A hétvégén ránéztem a borra, a hordókban a finomseprűt felkavartam, egy kiürült demizsont szépen kimostam. A "makacs" szennyeződések eltávolításához (mivel nem állt rendelkezésre üvegmosó), a régi hagyományos megoldást alkalmaztam, a mosó vízbe kukorica szemeket szórtam, és úgy rázogattam a demizsont. A legegyszerűbb megoldás néha a legcélravezetőbb.

2010. január 9., szombat

Semmittevés időszaka

Rég jelentkeztem. Télen nincs gyakorlatilag semmi komoly munka a borral (vagy a szőlővel), és ez meg is látszódik a blogon is. A bor alakulgat, illatban valami erőset érzek, amit nem tudok behatárolni, nem illik rá semmi szaghiba, vagy borbetegség, valószínűleg el fog idővel tűnni belőle. Ízben kimondottan jó, szilveszterkor összehasonlítottuk egy nevesebb szekszárdi kadarkával. Eltérés a színben azért volt, az enyém inkább erős siller, mint vörös, de derítés után ez is szép lesz. Ízben gyakorlatilag (nagyképűűűűűű) nem nagyon éreztünk különbséget, csak a savak "kiugróak". Kissé még karcosak, de idővel ez is alakulni fog. Épp ezért marad a finomseprűn egész tavaszig. Ma ellenőriztem a szabad kénessav szintet, 30 mg-ot mértem, ez egyenlőre jó így.
Mivel nem sok dolgom van ilyen téren, sok másra jut időm, többek közt teljesen bele vagyok buzulva a szélturbina tervezésébe, de nem olyan rég pl paprikák után nézelődtem. Pontosabban valamit kerestem vaterán (ez itt a reklám helye) és chili paprikákat találtam. Ráadásul nem is akármiket. Sikerült négy fajtát rendelni: cayenne, Jalapeno (erről mindig Jose Jalapeno, on a stick jut eszembe :D ), Tabasco, és Naga Jolokia, ismertebb nevén ghost chili, avagy kísértet paprika. Utóbbiról érdemes tudni, hogy a világ - hivatalosan - legerősebb paprikája.

A különböző növények stb erősségét egy un Scoville-skálán mérik, ami azt mutatja, hogy mennyi kapszaicin (a csípősségért felelős anyag) található az adott növényben. Mértékegysége: SHU. A tiszta kapszaicin 15 000 000 SHU, az amerikai hadsereg által használt könnygáz erőssége 2-5 millió SHU, a fent említett kísértet paprika pedig 1,041 millió SHU. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországon termesztett erős paprikák közül a legerősebbek 50-60 ezer SHU értékkel bírnak. Szóval csíp. :D Youtubon könnyen lehet találni nem egy nem kettő bátor jelentkezőt, aki megkóstol egy-egy ilyen paprikát csak úgy natúron, azután 10 percig bömböl a kamerába. :D
Persze én sem lennék önmagam, ha nem rendeltem volna meg ezeket. Különlegességnek nagyon jók lesznek. Ajánlott levél formájában érkeztek, ami költséghatékonyságát tekintve nagyon jó volt, de gondolom a posta levélkezelési technikájának köszönhetően néhány mag törve érkezett. Az eladó azonnal pótolni szerette volna önköltségén, de mivel nem az ő hibájából adódott a sérülés, ezért ezt udvariasan visszautasítottam.


Annyiban maradtunk, hogy ha nem kelnének ki az ép magok, akkor szólok, és küld helyettük másikat. Teljesen korrekt megállapodás.
Kíváncsi leszek a termésre. ;)

2009. december 26., szombat

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Ha már karácsony, tök jó ajándék: ;)

Melyik borbuzi nem szeretne borpipát? :) Naugye. :)

2009. december 13., vasárnap

Csirkézés képei

Az előző bejegyzésben ígértem pár képet, hát nem sok lett, de a lényeg, a csirkézés azért látható.


A hétvégén egyébként sikerült beszereznem két Kadarka bort, kíváncsi leszek, milyenek lesznek az én boromhoz képest. Árban egyik egy alacsony fekvésű, 650 Ft-os, másik pedig egy egész elviselhető, 1600 Ft-os. Ez lesz az első komoly összehasonlító teszt az enyémmel.
Végül úgy döntöttem, hogy nem fejtem még le, lehet, hogy egész tavaszig hagyom a finomseprűn a bort, és akkor palackozás előtt lesz lederítve. Feltéve, hogy addig kibírom. :)

2009. december 6., vasárnap

Fejtés 2, csirkézés

A múlthét végi fejtésből visszamaradt aljbor is szépen letisztult egy hét alatt, a 20 literes demizson alján bő 10 cm sáv seprű maradt. Ma az is le lett fejtve, összesen 9 liter lett belőle. Két ötliteres demizsonba került, kapott egy kis ként, most várja a további sorsát, töltögető bor lesz belőle.
Idő közben, a héten a frissen telepített szőlő is fel lett csirkézve. A csirkézés (=a vesszők kis földhalommal történő takarása) első sorban a szőlő kiszáradása ellen véd, de szerintem a gyenge fagyok ellen is jó védelmet nyújt (persze lehet, h most hülyeséget írok). Ami viszont biztos, az az, hogy az ónos eső ellen kiváló, hiszen az ónos eső a szőlő rügyeit "bevakítja", ha huzamosabb ideig nem törik meg az egybefüggő jégréteg.
Mindenesetre most úgy néz ki a terület, mintha valami vakond város lenne. :D Mindenhol földkupacok. :D
Képek hamarosan...

2009. november 29., vasárnap

Fejtés 1

A telepítés, ha nem is olyan gyorsan, mint az várható volt, de végül befejeződött bő 2 hete. A vesszők helye lyukfúróval került kialakításra, inkább ezt választottam, mint a gödörásást. Szerves trágyát nem kapott, majd tavasszal egy keveset, a műtrágyát elégnek vélem. A vesszőkből egyébként nem sok látszódik, egy szem lett meghagyva a föld felett. Mivel az utóbbi időben nagyon esős/párás volt az időjárás, ezért nem mertem még betakarni, kicsit hagyom szikkadni. A hőmérséklet még egyébként sem indokolja a takarást, bár a héten már lehet, hogy sor kerül arra is. A felesleges vesszőket iskolába tettem, jól fognak jönni, mikor pótolni kell azokat a vesszőket, amik nem fogják majd meg.


Tegnap, és ma a bor első fejtése is lezajlott. Természetesen a fényképezőben az elemnek most kellett lemerülnie, az újratölthető pedig behányt, ezért korlátozott számban készültek képek. :) Egyszerű műagyag csővel fejtettem, először egy ládába, onnan pedig műagyaghordóba, rgo nyílt fejtést kapott a bor. Zártan csak a törésre hajlamos borokat szabad fejteni, mert a nyílt fejtés során kapott levegő segíti a későbbi fejlődést. Miután kiürült a hordó, át lett alaposan mosva, majd mehetett bele vissza a bor.


Egy 20 literes demizson tele lett aljborral, ha ez leülepszik, ezt is lefejtem, és töltögető bornak fogom használni. Mivel alacsony kénszintet mértem, cirka 20 g-ot, ezért kapott egy kevés ként is. Két hét múlva ismét megmérem, és ha szükséges, korrigálom, de sokat nem akarok neki adni, mert igyekszem a színét megőrizni. Mivel tudok titrálni (megérkezett a csomag), ezért a titrálható savtartalmát is meg tudtam állapítani, ami - ha mindent jól csináltam -, akkor 8 g. Ez teljesen szép érték. Mértem alkoholtartalmat is (amit hát hogy is mondjam meg lehet mérni, de hogy az nem pontos, az is biztos.) Szóval a mérő valamivel magasabb értéket mutatott, mint 4, ha ezt megszorozzuk az ajánlott 2,2-vel, akkor ~9 alkoholszázalékot kapunk. (Persze megint felmerül a kérdés, h mennyivel szorozzuk, mert az, hogy "hely jellegétől függően", nem sokat mond, pl Tokajnak írja a leírás, hogy 2,5 szorzója, de van még pár borvidék az országban....) Mindenesetre ez arra enged következtetni, hogy nem forrt ki teljesen a bor, van benne még maradékcukor (amit érezni is), így tavasszal minden bizonnyal újra elkezd majd pezsegni, és szárazra forrja magát. Elméletileg a 18 fokos mustból, ha szárazra forr, 11,3 fokos bort kell kapni. Ettől a 9 még távol áll. Persze a mérő is lehet pontatlan, a valós eredményt a laborvizsgálat fogja megadni.


A bor színe egyébként nem rossz (Kadarka léttére!), élénk piros, de a két hordóban lévő bor nem egyforma. Ennek nagyapám szerint egyszerű a magyarázata, a nagyobbik hordó idén volt kádárnál, aki "kikaparta, kiégette", ezért ez jobban kivette a bor színét, mint a másik hordó. Elképzelhetőnek tartom egyébként ezt én is, bár talán az is közre játszhatott, hogy a kisebbik hordóban több volt a seprű, ezért az "jobban tudta szívni az anyját".

(A kép nem adja vissza igazán a színét)

Ízre, illatra éretlenek, fiatalok, de még csak november vége van, még nem lehet többet várni.
A második fejtés már a derítést követően fog lezajlani, de ezzel nagy dilemmában vagyok, hogy mikor jöjjön el az ideje.

2009. november 22., vasárnap

Forralt bor, spéci pálinka

Egyre inkább rászokunk itthon arra, hogy kártyázni összeüljünk. Ezzel persze semmi gond nincs, hely van, mindenki elfér, jól el is szoktunk szórakozni. Legutóbbi alkalommal forralt bort csináltunk, és ahhoz képest, hogy első próbálkozás volt, nem is sikerült rosszra. A recept egyszerű, végy x liter bort (hihi), öntsd nyakon cukorral, fűszerezd, melegítsd, töltsd magadba. Na jó ennyire nem egyszerű. :) Az a recept, ami alapján én csináltam, a következők szerint írja: minden egyes üveg borba 6 evőkanál cukrot kell tenni, fűszerezni szegfűszeggel, szegfűborssal, fahéjjal, és citrommal kell. Persze ez már ízlés kérdése. Ezek után fel kell melegíteni, de fontos, hogy nem szabad forralni, körülbelül 60-70 fokra elég. Ha forraljuk, a bor veszít aromáiból. Mivel nem volt itthon egész fahéj, sem szegfűbors, így mindössze cukor, és szegfűszeg került a borba, de így is egész jó lett.
Terítékre került mindemellett egy kis különleges 2005-ös pálinka is. Az elkészítésére már nem emlékszem pontosan, de legközelebb megkérdezem újra, és leírom. Arra emlékszem, hogy valahogy lekvárnak indult a történet, de hogy aztán hogy lett belőle pálinka, azt már nem tudom. :) Mindenesetre málna, szamóca, és szeder szolgált alapanyagul. Illatra nagyon jó, épp, ahogy nekem ízre is nagyon tetszik. Egyáltalán nem kaparós, érezhetően gyengébb a hétköznapi pálinkáktól. Édes, mind illatra, mind ízre nagyon nagyon hasonlít valamire, amire azóta sem tudtam rájönni, hogy mi. Majd talán a következő kóstoló alkalmán. Színe olyan, mint a jägernek. Majd talán a következő kóstoló alkalmán. :)

(A díszítés Csilla keze munkája. :) )


Tudom, makrónál nem vakuzunk, tessék elnézni, sötét volt.
Ja majd el felejtettem. Előkerült egy kép, amin egyfolytában röhögtünk, szerintem marha jó, egy kis H1N1:


2009. november 5., csütörtök

Almasavbontás

Az almasavbontás fontos folyamata a szőlő borrá válásának.
Először is tisztázzuk, mi az az almasav (oxiborostyánkősav). Az almasav egy savanykás ízű, szerves dikarbonsav, ami számos savanyú ételben megtalálható, többek között ez felelős az éretlen alma, vagy épp a szőlő savanyú ízéért is (de megtalálható a cseresznyében, eperben, szilvában, vagy a barackban is). A gyümölcsök érése során az almasavtartalmuk folyamatosan csökken (a cukortartalmuk pedig nő), így válnak ízletessé. Teljes mértékben azonban nem tűnik el, a bor egyik legfontosabb savának tekintjük. A szőlő érettségétől függ, hogy a borban mennyi lesz az almasav aránya: az éretlen szőlő több, az érett szőlő kevesebb almasavat tartalmaz. Mennyisége a borban 0-8 g / Liter körül mozog. A literenkénti 8 gramm igen magasnak számít.

Az almasavat baktériumok szén-dioxid keletkezése közben tejsavvá bontják. Ez a folyamat mesterségesen is előidézhető, ami tovább segíti a borászt a bor kellő harmóniájának elérésében. 1 gramm almasavból általában 0,7 gramm tejsav keletkezik a különféle baktériumok tevékenységének köszönhetően. A vörösboroknál ez a folyamat előnyös lehet, de a lágy borokban káros, mivel az egyébként is alacsony almasav szint tovább csökken.

Almasavbontást újabban már a héjon erjesztés során megkezdenek a borászok baktériumtenyészettel történő beoltással, de gyakoribb mód az, hogy a préselés után az újbor kerül beoltásra, odafigyelve, hogy a baktériumoknak a megfelelő körülmények (hőmérséklet, pld S02-szint) meglegyenek. Amennyiben az újbort nem oltják be, megfelelő körülmények között is elő lehet idézni a biológiai almasavbontást. Ehhez mindössze a pince (inkább présház) hőmérsékletének megemelésére, valamint a seprő meghatározott időközönkénti felkavarására van szükség.
A savtartalom csökkenése mellett egyéb észrevehető változások is megfigyelhetők a borban. Mivel az almasavból tejsav képződik, ez az illatokban, és az aromákban is fellelhető, vajra, és tejszínre emlékeztető jegyekkel. (Hasonlóan felismerhető, ha új (nem túl öreg) tölgyfahordóban érlelték a bort, a vanília, faforgács, illetve pirítós illatjegyeiről.)

Laborban történő analitikai vizsgálat során lehet kérni az almasavtartalom meghatározását is. (Laborba egyébként is el kell küldeni a bort a forgalomba hozatali engedélyeztetéshez.)

Tegnap végre megrendeltem a borteszt csomagot, már nagyon várom, hogy milyen eredményeim lesznek. Ezzel a titrálható savtartalom, illetve a szabad kénessav tartalom mérhető a borban.

A telepítés az éjszakai 9,5 mm csapadéknak köszönhetően egyenlőre csúszik. Jó lett volna, h néhány nap múlva érkezik ez az eső.

2009. november 2., hétfő

Sajt, hordók feltöltése

A hordókban lévő borok immáron befejezték a forrást, ezért feltöltöttem őket a demizsonokban lévő borokkal. Ennek az az oka, hogy mivel a forrás leállt, nem képződik tovább széndioxid, ezért a bor felszíne szabadon érintkezik a levegővel, ami kerülendő. Ha huzamosabb ideig "kap levegőt" a bor, annak borhibák lesznek a következményei, melyek közül a leggyakoribb a borvirág (pimpós/bornyúsodott bor). Ezt legkönnyebben onnan ismerhetjük fel, hogy a bor felszínén, a nem kívánatos borvirágélesztők szaporodása következtében sűrű, ráncos, szürkésfehér hártya képződik. Ezek a borok legtöbbször ízük élvezeti értékéből is jelentősen veszítenek.

Ha már úgy sem volt más konkrét dolgom, a piacra kimentem reggel, ahol az egyik "néne" rávett, hogy vegyek egy kis házitejet. Nem kellett nagyon nyaggatnia, egyébként is szoktam, bár most nem azért voltam kint. :) 1,5 liter tejből csináltam egy kis házi sajtot, bár el tudtam volna képzelni jobbnak is, tekintve, hogy az őszre való tekintettel elég szűkös az ízesítésre felhasználható zöldségek skálája, de mindegy. Natúr sajt lett belőle. (Tavasszal, nyáron nagyon finom kapros, újhagymás, zöldséges sajtot lehet csinálni.)
A recept a lehető legegyszerűbb: végy x liter tejet, forrald fel, ízesítsd sóval, majd ahány liter tejet forraltál, annyi citrom levét öntsd bele. (Ha nincs otthon citrom, lehet ecetet is használni, én a 1,5 liter tejhez 2,5 cl 20%-os ecetet használtam. Pont elég volt.) 1-2 perc kavargatás után a savó teljesen kicsapódik. Ekkor egy konyharuhába/gézre kell önteni, amin a savó átfolyik, de a sűrű anyag, ami kicsapódott, fennmarad.



Ha zöldségekkel szeretnénk ízesíteni, akkor itt az alkalom. 30-40 perc alatt, ha kiakasztjuk, kicsöpög magától, de néha nem árt kicsit rásegíteni. (Minél jobban "kifacsarjuk", annál keményebb sajtot kapunk, így akár egész lágy sajtot is készíthetünk, ha ahhoz van kedvünk.) Miután kicsepegett, már kész is a sajt. Amíg meleg, addig könnyen formálható, így készíthetünk hétköznapi formájú sajtot is. A végeredmény könnyen szeletelhető, és egy fontos további tulajdonsága, hogy akár süthető is.

(1,5 liter tejből egy kistányérnyi sajt készíthető)


Natúron is finom, de fűszerezve még jobb.


Kicsit módosult az oldal, ismét új kép került a fejlécbe, ezt most már valószínűleg a végleges.

2009. október 26., hétfő

Favágás

Lassan vége van októbernek, a szüretnek már 5, a must hordóba kerülésének pedig immáron 4 hete. Már csak a nagyobbik hordón hallani, ahogy pezseg. A kishordót teljesen feltöltöttem és lezártam, így elejét vettem az esetleges oxidációnak.
A borokkal egyenlőre több dolgom nincs, így ismét csak a kert maradt. Van egy "erdős" rész a kertben, amiből kettő akácfát méretéből adódóan ki kellett venni. (Bár ha rajtam múlik, ott hagyom, mert így meglehetősen kopasz lett az a terület, de sebaj. Idővel újra benő.)
Mint köztudott, olcsó húsnak híg a leve, és ez a barkácsgépekre is igaz. Van azonban néhány kivétel. Ilyesfajta a mi esetünkben az elektromos láncfűrész is. Ha az ember kicsit közelebb kerül a fával való fűtéshez, mint hogy a tv-ben egy-két filmben lásson ilyet, akkor mindenképpen érdemes elgondolkozni a láncfűrész vásárláson. (Apropó fával való tüzelés, nekem be nem meséli senki, hogy bármi más tud olyan hangulatot adni, mint egy kandalló, benne ropogó tűzzel.)

(Olcsó, jó, házhoz bőven elég)


Mindemellett azon is érdemes elgondolkozni, hogy mire, mennyi pénzt érdemes szánni. Ha nem célunk komplett erdők kiirtása, napi 8 órás folytonos fűrészeléssel, hanem csak hobbi szinten, mikor ki kell csapni egy-két fát, vagy esetleg a telken ritkítani az erdőn, akkor felesleges a pöfögős fűrész (értsd benzines). Persze HA a tápellátás megoldott egy elektromos esetén. Ez főképp azért fontos, mert ha már pöfögőst veszünk, akkor érdemes nem csingcsung méd in világlegkisebbországát venni, hanem akkor már vagy Husqvarnát, vagy Stihlt kellene. Ezek pedig 70 e Ft-nál kezdődnek. Viszont ha nem nagyüzemben nyomjuk, akkor lásd pl nálunk, bővel elegendő az elektromos verzió. Már csak azért is, mert 50 e Ft-al olcsóbb. Mindjárt inkább a szőlőre költöm szívesebben ezt az összeget. Persze az is biztos, hogy egy elektromos nem fog 20 évig működni, de ha megfelelően van kezelve, olajozva, és nem szaggatjuk agyon, bőven elél 10 évig, és még mindig nem kerül annyiba, mint a benzines.
Na ez a kis kitérő után térjünk vissza a fákhoz. Mivel a körülöttük lévő fiatal fákat meg szerettem volna óvni, így nem lehetett egyszerűen kidönteni a fákat. Először le kellett gallyazni (alumínium létra nagy segítség, bár létrán akrobatikázni a fűrésszel nem egyszerű mutatvány, de végülis kivitelezhető). A nagyobb ágak levágása után jöhetett a célirányos kivágás. Szükséges kellékek: egy ember, aki vágja a fát, valamint egy gyorsan futó másik, aki egy kötéllel a megfelelő helyre irányítja a dőlő fát, majd ha már úgy érzi, hogy minden jó, akkor felveszi a nyúlcipőt. :) Természetesen akadt ilyen segítőm is Csaba személyében, aki további támogatást nyújtott az Ő pöfögős fűrészével.



Ezzel a felállással hamar végeztünk a két fával. Hazafelé megtoldottam úgy ~ 2 liternyi újborral, hogy ha hazaér, értékelje az idei "termést". :)
Majd el felejtettem: persze a fűrészport sem hagyom kárba veszni, tökéletes lesz, ha legközelebb kell húst/szalonnát/kolbászt/akármit füstölni.
Időközben nem csak a naptár szerint léptünk át az őszbe (lassan a télbe...), hanem a dió fák is beöltöztek ennek megfelelően:

(Besárgult, na nem az irigységtől :))


Következő poszt már remélem a telepítésről fog szólni. ;) :)

2009. október 21., szerda

Talaj előkészítése

A telepítéshez immáron sikeresen elő lett készítve a talaj. 9 db, egyenként 30 méteres sor kerül beültetésre. Minden sornak 40 cm széles sávot ástam fel. A leendő sorok így 1,2 m távolságban lesznek egymástól.
A feladatot kissé nehezítette, hogy a fű miatt erősen ragaszkodott minden egyes ásónyomnyi föld a jól megszokott helyéhez.

(Ásás kész)

Fontos, hogy ha talajt készítünk elő, lehetőleg minden "idegen" anyagtól szabadítsuk azt meg. Főleg a kártevőkre kell itt gondolni (palyom), de lehetőség szerint minden növényi akadályt, amely esetleg hátráltatni fogja a szőlő fejlődését, távolítsunk el a földből. Esetemben meglehetősen sok fagyökérrel kellett számolnom, valamint korábban (hú kb 10 éve) here volt ebbe a földbe ültetve, aminek egy-két maradványa még mindig megtalálható volt a talajban. Ezek gyökere gyakran elérik a 3 cm átmérőt is, és elég szívósak, így sok-sok izzadságcseppet köszönhetek nekik is.
Felásás után jöhetett a műtrágyázás. (Igazából a leghelyesebb megoldás az ásással való beforgatás lett volna, de így sem rossz.) A műtrágya kiszórásakor nagyon figyeltem arra, hogy ne kapjon semmiből túl sokat a talaj. Mivel nem volt előzetes talajvizsgálat, ezért a szakirodalomban ajánlott mennyiségek minimumát adagoltam ki. Ez 5 kg ammónium-nitrátot, és 30 kg 0-10-24-es NPK-t jelentett. Végül azért választottam ezt a megoldást (az előzőekben leírtaktól eltérően), mert így volt a leggazdaságosabb.

(Az ammónium-nitrátból csak 5 kg kell)

A lényeg az volt, hogy jusson 6 kg kálium, 3 kg foszfor, és 1-1,5 kg nitrogén a 100 nm felásott földbe (ezek hatóanyag mennyiségek!). (A felásott föld szintén a szó szoros értelmében vett felásott földet jelenti, a sorközöket nem műtrágyázzuk!!! Különben lehetett volna 300 nm-t trágyázni.)


Szerves trágyát a telepítéskor fog kapni minden tő.
A műtrágya kiszórása után már a munka pofon egyszerű része következett, szépen gereblyével bele kellett dolgozni a földbe a tápanyagot. Ez már gyakorlatilag villám munkának számít, 30-40 perc alatt lehetett vele végezni. :)

(Felásva, műtrágyázva)

(És végül a talajba dolgozva)

2009. október 16., péntek

Október

Elég komolyan beköszöntött a hideg, a borok is lassan kiforrnak. Már csak a nagy hordóban lévő forr, a többi látszatra/hallatszatra abbahagyta. (Remélem kiforrt, és nem a hideg miatt állt le a forrás, mindenesetre majd ízről kiderül.) Ahogy jön a hideg, lassan itt az ideje a telepítésnek is. A házi kertben már alakul a helyzet. A leendő terep elő lett készítve (tele volt akác-, öreg gyümölcsfákkal, azokat ki kellett szedni), már csak a szántásra vár. Vagyis várt, tudniillik mikor elmentem a "kolegához" árajánlatot kérni a szántásra, az állam otthagytam. Vázolta az "úriember", hogy üzemórában méri (nem is ő, hanem a fia csinálná meg), 4500 Ft/óra. Mondtam neki 300 nm-t, mire ő azt mondta, hogy hát az lenne olyan 7-8000 Ft. Háháhá. Nem szerettem volna tájékoztatni, hogy 17500 Ft/ha áron szántják a szántókat, ő annak a 3 %-át csinálná meg fele áron. Na mindegy, nyugodtan hagytam ott, vele sem szántatunk... :) Szóval a helyzet úgy áll, hogy "nagyüzemi" mintára csináljuk a házi szőlőt is, ami annyit jelent, hogy a művelés marad fejművelés, a sorközök viszont kicsit kordonosra fognak hasonlítani, vagyis nem 1, hanem kb 1,5 méteresek lesznek. A sorok között így fű marad. Annyiban nehezíti ez a jelenlegi munkámat, hogy a leendő soroknak a helyét fel kell ásni, pihentetni, alaptrágyázni, és utána jöhet a telepítés. Nem egyszerű a gyepet felásni, maradjunk annyiban. :) Képeket ha kész leszek, felteszek, de még csak ma kezdtem neki, és a kevés idő miatt egyetlen egy, kemény 30 m-es sort tudtam megcsinálni... Van még... :)
Az alaptrágyázáshoz is nekikészültem. A szerves trágya része baromfitrágyával lesz megoldva, míg a műtrágya értelem szerűen NPK. Pontosabban nem komplex NPK, hanem saját magam a megfelelő arányban osztom ki a három összetevőt.

(Alap-, illetve fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyamennyiségek)


Ha 30 m-es sorokkal számolok, akkor a felásott sáv 40 cm, azaz egy sor 12 nm-nek felel meg. A sorok végleges száma még nem pontos, mert a szaporítóanyag mennyiségétől függ. 10 sorban mindenképpen bízom, így minimum (összesen) 45 kg műtrágyára lesz szükségem. (~ 10 ezer HUF)
Mostanság mindenhonnan Vincze Béla neve folyik. Ha elejét akarják venni a kínlódásnak, és a további hamisításnak, kőkeményen meg kell vonni minden engedélyt tőle, és kész. Tudom, hogy ez keményen hangzik, de minden borában találtak glicerint. Innentől kezdve nem tudom mi jóra számíthat.

2009. október 8., csütörtök

Buggy buggy

A bor forr. Már a zajos erjedés végén jár, mostmár a lassú erjedés következik. A töltögető borok üvegdemizsonokban vannak, és van 4-5 deci "kontroll" is egy műanyag palackban. Ma vettem egy-egy deci mintát a két hordóból. Kiábrándító. Az 50-esből vett minta egyszerűen faízű, a hordó sokévi kezeletlensége megtette a hatását. Ha így marad, akkor annak lőttek (pontosabban asztali bornak lesz csak jó.) A nagyobbik hordóból származó minta sem épp lelkesítő. Olyan égett, füst szaga van, hogy minden mást elnyom. Ihatatlan. 2 óra levegőzés után, a minta kezdett alakulni, tompult a füstszag, de ízében még mindig érezni lehetett. Elszomorító, főleg úgy, hogy a kontroll bort (ami a műanyag palackban van) néhány naponta szoktam ellenőrizni, és a vártnál sokkal jobb. Nagyon gyümölcsös, egészséges illata van, az ízéről pedig nem is beszélve. Nagyon jó bor lenne belőle, de ha a hordókon fogom ezt elbukni, akkor nagyon ideges leszek. (Érdekes felállás lesz, ha a töltögető borok lesznek az első osztályú minőségi borok, és nem lesz szívem beleönteni őket a rossz hordókba........)

2009. szeptember 28., hétfő

Sutultunk

Holnapra lehűlést mond, a cefre hőmérséklete is elkezdett csökkenni, és a színe sem sötétedett már napok óta, így ma présbe került a szőlő.


Összességében kicsit kevesebb lett, mint amennyit számoltunk, de még így is jól állunk. 3 q szőlőből 215 liter (10 literrel kevesebb) must lett.


Színben igazi kadarkás szín jellemzi, ízre annyira még nem jellemezném, talán kicsit túlsúlyban van benne a meggy, de még nem érdemes ilyen korban erről beszélni.



A cukorfokát meg szerettem volna mérni, de tíztől mér a mérőm, és tíz alatt van. Rgo a cukor igencsak megcsappant, dehát már 8 napja forr. A hordókra kotyogó került (házi, mivel a közelben sehol nem tudtam venni...khmkhm...). Néhány hét múlva jöhet az első fejtés.

2009. szeptember 23., szerda

Forr a must

Szépen megindult a forrás a mustban, és minden nagyon jónak tűnik eddig. A 3,5 nap alatt a színe is sokat alakult, egyre biztatóbb. Az erős hőmérséklet-ingadozás ellenére a must jól tartja a hőjét, ma elérte a 22 °C-ot, innen mehet egész 26-ig, onnan kell elkezdeni korlátozni.

(Környezet, musthőfok viszonya)


Cukorfok a forrásnak köszönhetően szépen csökken, 18-ról indult, ma már csak 14-et mértem. Illatokban gazdag, kóstolásra is jónak tűnik. Érezhetően csökkent a cukortartalma, és egyre jobban érezni a savakat. (Mellesleg mi is a mustfok? A mustfok mutatja meg, hogy 1 kg lében, hány dkg cukor található. Ebből lehet a későbbi alkoholfokra is következtetni (mustfok*0,74-2)).
Titrálni egyenlőre nem tudok, de ez még változhat. A szabad kénessav, illetve titrálható savtartalmat jó lenne tudni. Talán a jövő héten. :)


(Első nap vs negyedik nap)


Ha az időjárás kedvez, egész héten héjon marad a cucc, de kissé aggasztanak a hajnali 8 °C-ok.