Szélturbina modell

Az előző bejegyzésben már említett szélturbina tervezése egyre jobban körvonalazódik, elkészült egy modell is. Szabadidőmben bőszen bújtam a különböző fórumokat, leírásokat, videókat, aminek köszönhetően egyre jobban megismertem ezek működését, így elkezdtünk csinálni egy modellt. A hagyományos (szélmalom rendszerű) lapátkerekes megoldás tűnt először jónak, de azzal - főleg kisipari technikáinkat tekintve - sok probléma lett volna, arról nem is beszélve, hogy a hatásfoka is alacsonyabb a vertikális tengelyű változattal szemben. Utóbbi előnye továbbá, hogy a szél bármely irányból éri a turbinát, az forog, ellenben a vízszintes tengelyű megoldás esetén a szél irányába fordítást is meg kellett volna oldani. (A legnagyobb gond az lett volna, hogy szabadon tudjon forogni a turbina, de a megtermelt elektromos áramot le is tudjuk juttatni a földre, pl szénkefék használatával.) A jelenlegi tervek szerint a valós változat úgy fog kinézni, és működni, mint a modell, megfelelő áttétel használatával egy generátort hajtva. A generátor által megtermelt elektromos áram (gerjesztés kapcsolgatásával) egy akkumulátorban kerül eltárolásra, amit majd később egy inverter alakít használható, 230 V-ra. (De ez még később, egyenlőre a mechanikus rész megtervezésén, kivitelezésén volt a hangsúly.)


Egy fontos kiküszöbölendő probléma a "túlpörgés" megakadályozása, vagyis az, hogy ha a szél túl erős, legyen egy biztonságos maximális fordulatszám, ami fölé nem emelkedik a fordulat, így elkerülhető a szerkezet szétrázkódása, valamint a generátor tönkremenetele. Erre egy több tíz éves cikket találtam, ami mechanikai úton oldja meg a fordulatszám szabályozást. A lényege, hogy ha a szél túl erősen fúj, akkor a lapátok "összefordulnak", így egy szabályos hengert hozva létre, amibe a szél nem tud belekapni. Ahogy lassul a fordulat, a lapátokat egy rugó újra kinyitja, így a szél ismét forgatni tudja. (De majd a videón jól lehet látni.)


A modell megépítése után azt tapasztaltam, hogy nagyon kis szél is elegendő ahhoz, hogy megforgassa a szerkezetet. (1 m/s már elég volt) Persze ha a generátor is rá lesz kapcsolva, akkor már nehezebben indulnak meg a lapátok, de akkor már maga a szerkezet is nagyobb lesz. Remélem, idővel elkészül a végleges változat, és működni is fog. ;)
A modell alapjának, alkatrészeinek elkészítése nem az én érdemem, Oz keze munkáját dícséri, én már csak annyit csináltam, hogy masszívabbá, működőképessé tettem, valamint a rugós visszahúzást oldottam meg.




A hétvégén ránéztem a borra, a hordókban a finomseprűt felkavartam, egy kiürült demizsont szépen kimostam. A "makacs" szennyeződések eltávolításához (mivel nem állt rendelkezésre üvegmosó), a régi hagyományos megoldást alkalmaztam, a mosó vízbe kukorica szemeket szórtam, és úgy rázogattam a demizsont. A legegyszerűbb megoldás néha a legcélravezetőbb.

Semmittevés időszaka

Rég jelentkeztem. Télen nincs gyakorlatilag semmi komoly munka a borral (vagy a szőlővel), és ez meg is látszódik a blogon is. A bor alakulgat, illatban valami erőset érzek, amit nem tudok behatárolni, nem illik rá semmi szaghiba, vagy borbetegség, valószínűleg el fog idővel tűnni belőle. Ízben kimondottan jó, szilveszterkor összehasonlítottuk egy nevesebb szekszárdi kadarkával. Eltérés a színben azért volt, az enyém inkább erős siller, mint vörös, de derítés után ez is szép lesz. Ízben gyakorlatilag (nagyképűűűűűű) nem nagyon éreztünk különbséget, csak a savak "kiugróak". Kissé még karcosak, de idővel ez is alakulni fog. Épp ezért marad a finomseprűn egész tavaszig. Ma ellenőriztem a szabad kénessav szintet, 30 mg-ot mértem, ez egyenlőre jó így.
Mivel nem sok dolgom van ilyen téren, sok másra jut időm, többek közt teljesen bele vagyok buzulva a szélturbina tervezésébe, de nem olyan rég pl paprikák után nézelődtem. Pontosabban valamit kerestem vaterán (ez itt a reklám helye) és chili paprikákat találtam. Ráadásul nem is akármiket. Sikerült négy fajtát rendelni: cayenne, Jalapeno (erről mindig Jose Jalapeno, on a stick jut eszembe :D ), Tabasco, és Naga Jolokia, ismertebb nevén ghost chili, avagy kísértet paprika. Utóbbiról érdemes tudni, hogy a világ - hivatalosan - legerősebb paprikája.

A különböző növények stb erősségét egy un Scoville-skálán mérik, ami azt mutatja, hogy mennyi kapszaicin (a csípősségért felelős anyag) található az adott növényben. Mértékegysége: SHU. A tiszta kapszaicin 15 000 000 SHU, az amerikai hadsereg által használt könnygáz erőssége 2-5 millió SHU, a fent említett kísértet paprika pedig 1,041 millió SHU. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországon termesztett erős paprikák közül a legerősebbek 50-60 ezer SHU értékkel bírnak. Szóval csíp. :D Youtubon könnyen lehet találni nem egy nem kettő bátor jelentkezőt, aki megkóstol egy-egy ilyen paprikát csak úgy natúron, azután 10 percig bömböl a kamerába. :D
Persze én sem lennék önmagam, ha nem rendeltem volna meg ezeket. Különlegességnek nagyon jók lesznek. Ajánlott levél formájában érkeztek, ami költséghatékonyságát tekintve nagyon jó volt, de gondolom a posta levélkezelési technikájának köszönhetően néhány mag törve érkezett. Az eladó azonnal pótolni szerette volna önköltségén, de mivel nem az ő hibájából adódott a sérülés, ezért ezt udvariasan visszautasítottam.


Annyiban maradtunk, hogy ha nem kelnének ki az ép magok, akkor szólok, és küld helyettük másikat. Teljesen korrekt megállapodás.
Kíváncsi leszek a termésre. ;)

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Ha már karácsony, tök jó ajándék: ;)

Melyik borbuzi nem szeretne borpipát? :) Naugye. :)

Csirkézés képei

Az előző bejegyzésben ígértem pár képet, hát nem sok lett, de a lényeg, a csirkézés azért látható.


A hétvégén egyébként sikerült beszereznem két Kadarka bort, kíváncsi leszek, milyenek lesznek az én boromhoz képest. Árban egyik egy alacsony fekvésű, 650 Ft-os, másik pedig egy egész elviselhető, 1600 Ft-os. Ez lesz az első komoly összehasonlító teszt az enyémmel.
Végül úgy döntöttem, hogy nem fejtem még le, lehet, hogy egész tavaszig hagyom a finomseprűn a bort, és akkor palackozás előtt lesz lederítve. Feltéve, hogy addig kibírom. :)

Fejtés 2, csirkézés

A múlthét végi fejtésből visszamaradt aljbor is szépen letisztult egy hét alatt, a 20 literes demizson alján bő 10 cm sáv seprű maradt. Ma az is le lett fejtve, összesen 9 liter lett belőle. Két ötliteres demizsonba került, kapott egy kis ként, most várja a további sorsát, töltögető bor lesz belőle.
Idő közben, a héten a frissen telepített szőlő is fel lett csirkézve. A csirkézés (=a vesszők kis földhalommal történő takarása) első sorban a szőlő kiszáradása ellen véd, de szerintem a gyenge fagyok ellen is jó védelmet nyújt (persze lehet, h most hülyeséget írok). Ami viszont biztos, az az, hogy az ónos eső ellen kiváló, hiszen az ónos eső a szőlő rügyeit "bevakítja", ha huzamosabb ideig nem törik meg az egybefüggő jégréteg.
Mindenesetre most úgy néz ki a terület, mintha valami vakond város lenne. :D Mindenhol földkupacok. :D
Képek hamarosan...

Fejtés 1

A telepítés, ha nem is olyan gyorsan, mint az várható volt, de végül befejeződött bő 2 hete. A vesszők helye lyukfúróval került kialakításra, inkább ezt választottam, mint a gödörásást. Szerves trágyát nem kapott, majd tavasszal egy keveset, a műtrágyát elégnek vélem. A vesszőkből egyébként nem sok látszódik, egy szem lett meghagyva a föld felett. Mivel az utóbbi időben nagyon esős/párás volt az időjárás, ezért nem mertem még betakarni, kicsit hagyom szikkadni. A hőmérséklet még egyébként sem indokolja a takarást, bár a héten már lehet, hogy sor kerül arra is. A felesleges vesszőket iskolába tettem, jól fognak jönni, mikor pótolni kell azokat a vesszőket, amik nem fogják majd meg.


Tegnap, és ma a bor első fejtése is lezajlott. Természetesen a fényképezőben az elemnek most kellett lemerülnie, az újratölthető pedig behányt, ezért korlátozott számban készültek képek. :) Egyszerű műagyag csővel fejtettem, először egy ládába, onnan pedig műagyaghordóba, rgo nyílt fejtést kapott a bor. Zártan csak a törésre hajlamos borokat szabad fejteni, mert a nyílt fejtés során kapott levegő segíti a későbbi fejlődést. Miután kiürült a hordó, át lett alaposan mosva, majd mehetett bele vissza a bor.


Egy 20 literes demizson tele lett aljborral, ha ez leülepszik, ezt is lefejtem, és töltögető bornak fogom használni. Mivel alacsony kénszintet mértem, cirka 20 g-ot, ezért kapott egy kevés ként is. Két hét múlva ismét megmérem, és ha szükséges, korrigálom, de sokat nem akarok neki adni, mert igyekszem a színét megőrizni. Mivel tudok titrálni (megérkezett a csomag), ezért a titrálható savtartalmát is meg tudtam állapítani, ami - ha mindent jól csináltam -, akkor 8 g. Ez teljesen szép érték. Mértem alkoholtartalmat is (amit hát hogy is mondjam meg lehet mérni, de hogy az nem pontos, az is biztos.) Szóval a mérő valamivel magasabb értéket mutatott, mint 4, ha ezt megszorozzuk az ajánlott 2,2-vel, akkor ~9 alkoholszázalékot kapunk. (Persze megint felmerül a kérdés, h mennyivel szorozzuk, mert az, hogy "hely jellegétől függően", nem sokat mond, pl Tokajnak írja a leírás, hogy 2,5 szorzója, de van még pár borvidék az országban....) Mindenesetre ez arra enged következtetni, hogy nem forrt ki teljesen a bor, van benne még maradékcukor (amit érezni is), így tavasszal minden bizonnyal újra elkezd majd pezsegni, és szárazra forrja magát. Elméletileg a 18 fokos mustból, ha szárazra forr, 11,3 fokos bort kell kapni. Ettől a 9 még távol áll. Persze a mérő is lehet pontatlan, a valós eredményt a laborvizsgálat fogja megadni.


A bor színe egyébként nem rossz (Kadarka léttére!), élénk piros, de a két hordóban lévő bor nem egyforma. Ennek nagyapám szerint egyszerű a magyarázata, a nagyobbik hordó idén volt kádárnál, aki "kikaparta, kiégette", ezért ez jobban kivette a bor színét, mint a másik hordó. Elképzelhetőnek tartom egyébként ezt én is, bár talán az is közre játszhatott, hogy a kisebbik hordóban több volt a seprű, ezért az "jobban tudta szívni az anyját".

(A kép nem adja vissza igazán a színét)

Ízre, illatra éretlenek, fiatalok, de még csak november vége van, még nem lehet többet várni.
A második fejtés már a derítést követően fog lezajlani, de ezzel nagy dilemmában vagyok, hogy mikor jöjjön el az ideje.

Forralt bor, spéci pálinka

Egyre inkább rászokunk itthon arra, hogy kártyázni összeüljünk. Ezzel persze semmi gond nincs, hely van, mindenki elfér, jól el is szoktunk szórakozni. Legutóbbi alkalommal forralt bort csináltunk, és ahhoz képest, hogy első próbálkozás volt, nem is sikerült rosszra. A recept egyszerű, végy x liter bort (hihi), öntsd nyakon cukorral, fűszerezd, melegítsd, töltsd magadba. Na jó ennyire nem egyszerű. :) Az a recept, ami alapján én csináltam, a következők szerint írja: minden egyes üveg borba 6 evőkanál cukrot kell tenni, fűszerezni szegfűszeggel, szegfűborssal, fahéjjal, és citrommal kell. Persze ez már ízlés kérdése. Ezek után fel kell melegíteni, de fontos, hogy nem szabad forralni, körülbelül 60-70 fokra elég. Ha forraljuk, a bor veszít aromáiból. Mivel nem volt itthon egész fahéj, sem szegfűbors, így mindössze cukor, és szegfűszeg került a borba, de így is egész jó lett.
Terítékre került mindemellett egy kis különleges 2005-ös pálinka is. Az elkészítésére már nem emlékszem pontosan, de legközelebb megkérdezem újra, és leírom. Arra emlékszem, hogy valahogy lekvárnak indult a történet, de hogy aztán hogy lett belőle pálinka, azt már nem tudom. :) Mindenesetre málna, szamóca, és szeder szolgált alapanyagul. Illatra nagyon jó, épp, ahogy nekem ízre is nagyon tetszik. Egyáltalán nem kaparós, érezhetően gyengébb a hétköznapi pálinkáktól. Édes, mind illatra, mind ízre nagyon nagyon hasonlít valamire, amire azóta sem tudtam rájönni, hogy mi. Majd talán a következő kóstoló alkalmán. Színe olyan, mint a jägernek. Majd talán a következő kóstoló alkalmán. :)

(A díszítés Csilla keze munkája. :) )

Tudom, makrónál nem vakuzunk, tessék elnézni, sötét volt.
Ja majd el felejtettem. Előkerült egy kép, amin egyfolytában röhögtünk, szerintem marha jó, egy kis H1N1: