Favágás

Lassan vége van októbernek, a szüretnek már 5, a must hordóba kerülésének pedig immáron 4 hete. Már csak a nagyobbik hordón hallani, ahogy pezseg. A kishordót teljesen feltöltöttem és lezártam, így elejét vettem az esetleges oxidációnak.
A borokkal egyenlőre több dolgom nincs, így ismét csak a kert maradt. Van egy "erdős" rész a kertben, amiből kettő akácfát méretéből adódóan ki kellett venni. (Bár ha rajtam múlik, ott hagyom, mert így meglehetősen kopasz lett az a terület, de sebaj. Idővel újra benő.)
Mint köztudott, olcsó húsnak híg a leve, és ez a barkácsgépekre is igaz. Van azonban néhány kivétel. Ilyesfajta a mi esetünkben az elektromos láncfűrész is. Ha az ember kicsit közelebb kerül a fával való fűtéshez, mint hogy a tv-ben egy-két filmben lásson ilyet, akkor mindenképpen érdemes elgondolkozni a láncfűrész vásárláson. (Apropó fával való tüzelés, nekem be nem meséli senki, hogy bármi más tud olyan hangulatot adni, mint egy kandalló, benne ropogó tűzzel.)

(Olcsó, jó, házhoz bőven elég)

Mindemellett azon is érdemes elgondolkozni, hogy mire, mennyi pénzt érdemes szánni. Ha nem célunk komplett erdők kiirtása, napi 8 órás folytonos fűrészeléssel, hanem csak hobbi szinten, mikor ki kell csapni egy-két fát, vagy esetleg a telken ritkítani az erdőn, akkor felesleges a pöfögős fűrész (értsd benzines). Persze HA a tápellátás megoldott egy elektromos esetén. Ez főképp azért fontos, mert ha már pöfögőst veszünk, akkor érdemes nem csingcsung méd in világlegkisebbországát venni, hanem akkor már vagy Husqvarnát, vagy Stihlt kellene. Ezek pedig 70 e Ft-nál kezdődnek. Viszont ha nem nagyüzemben nyomjuk, akkor lásd pl nálunk, bővel elegendő az elektromos verzió. Már csak azért is, mert 50 e Ft-al olcsóbb. Mindjárt inkább a szőlőre költöm szívesebben ezt az összeget. Persze az is biztos, hogy egy elektromos nem fog 20 évig működni, de ha megfelelően van kezelve, olajozva, és nem szaggatjuk agyon, bőven elél 10 évig, és még mindig nem kerül annyiba, mint a benzines.
Na ez a kis kitérő után térjünk vissza a fákhoz. Mivel a körülöttük lévő fiatal fákat meg szerettem volna óvni, így nem lehetett egyszerűen kidönteni a fákat. Először le kellett gallyazni (alumínium létra nagy segítség, bár létrán akrobatikázni a fűrésszel nem egyszerű mutatvány, de végülis kivitelezhető). A nagyobb ágak levágása után jöhetett a célirányos kivágás. Szükséges kellékek: egy ember, aki vágja a fát, valamint egy gyorsan futó másik, aki egy kötéllel a megfelelő helyre irányítja a dőlő fát, majd ha már úgy érzi, hogy minden jó, akkor felveszi a nyúlcipőt. :) Természetesen akadt ilyen segítőm is Csaba személyében, aki további támogatást nyújtott az Ő pöfögős fűrészével.



Ezzel a felállással hamar végeztünk a két fával. Hazafelé megtoldottam úgy ~ 2 liternyi újborral, hogy ha hazaér, értékelje az idei "termést". :)
Majd el felejtettem: persze a fűrészport sem hagyom kárba veszni, tökéletes lesz, ha legközelebb kell húst/szalonnát/kolbászt/akármit füstölni.
Időközben nem csak a naptár szerint léptünk át az őszbe (lassan a télbe...), hanem a dió fák is beöltöztek ennek megfelelően:

(Besárgult, na nem az irigységtől :))

Következő poszt már remélem a telepítésről fog szólni. ;) :)

Talaj előkészítése

A telepítéshez immáron sikeresen elő lett készítve a talaj. 9 db, egyenként 30 méteres sor kerül beültetésre. Minden sornak 40 cm széles sávot ástam fel. A leendő sorok így 1,2 m távolságban lesznek egymástól.
A feladatot kissé nehezítette, hogy a fű miatt erősen ragaszkodott minden egyes ásónyomnyi föld a jól megszokott helyéhez.

(Ásás kész)

Fontos, hogy ha talajt készítünk elő, lehetőleg minden "idegen" anyagtól szabadítsuk azt meg. Főleg a kártevőkre kell itt gondolni (palyom), de lehetőség szerint minden növényi akadályt, amely esetleg hátráltatni fogja a szőlő fejlődését, távolítsunk el a földből. Esetemben meglehetősen sok fagyökérrel kellett számolnom, valamint korábban (hú kb 10 éve) here volt ebbe a földbe ültetve, aminek egy-két maradványa még mindig megtalálható volt a talajban. Ezek gyökere gyakran elérik a 3 cm átmérőt is, és elég szívósak, így sok-sok izzadságcseppet köszönhetek nekik is.
Felásás után jöhetett a műtrágyázás. (Igazából a leghelyesebb megoldás az ásással való beforgatás lett volna, de így sem rossz.) A műtrágya kiszórásakor nagyon figyeltem arra, hogy ne kapjon semmiből túl sokat a talaj. Mivel nem volt előzetes talajvizsgálat, ezért a szakirodalomban ajánlott mennyiségek minimumát adagoltam ki. Ez 5 kg ammónium-nitrátot, és 30 kg 0-10-24-es NPK-t jelentett. Végül azért választottam ezt a megoldást (az előzőekben leírtaktól eltérően), mert így volt a leggazdaságosabb.

(Az ammónium-nitrátból csak 5 kg kell)

A lényeg az volt, hogy jusson 6 kg kálium, 3 kg foszfor, és 1-1,5 kg nitrogén a 100 nm felásott földbe (ezek hatóanyag mennyiségek!). (A felásott föld szintén a szó szoros értelmében vett felásott földet jelenti, a sorközöket nem műtrágyázzuk!!! Különben lehetett volna 300 nm-t trágyázni.)


Szerves trágyát a telepítéskor fog kapni minden tő.
A műtrágya kiszórása után már a munka pofon egyszerű része következett, szépen gereblyével bele kellett dolgozni a földbe a tápanyagot. Ez már gyakorlatilag villám munkának számít, 30-40 perc alatt lehetett vele végezni. :)

(Felásva, műtrágyázva)

(És végül a talajba dolgozva)

Október

Elég komolyan beköszöntött a hideg, a borok is lassan kiforrnak. Már csak a nagy hordóban lévő forr, a többi látszatra/hallatszatra abbahagyta. (Remélem kiforrt, és nem a hideg miatt állt le a forrás, mindenesetre majd ízről kiderül.) Ahogy jön a hideg, lassan itt az ideje a telepítésnek is. A házi kertben már alakul a helyzet. A leendő terep elő lett készítve (tele volt akác-, öreg gyümölcsfákkal, azokat ki kellett szedni), már csak a szántásra vár. Vagyis várt, tudniillik mikor elmentem a "kolegához" árajánlatot kérni a szántásra, az állam otthagytam. Vázolta az "úriember", hogy üzemórában méri (nem is ő, hanem a fia csinálná meg), 4500 Ft/óra. Mondtam neki 300 nm-t, mire ő azt mondta, hogy hát az lenne olyan 7-8000 Ft. Háháhá. Nem szerettem volna tájékoztatni, hogy 17500 Ft/ha áron szántják a szántókat, ő annak a 3 %-át csinálná meg fele áron. Na mindegy, nyugodtan hagytam ott, vele sem szántatunk... :) Szóval a helyzet úgy áll, hogy "nagyüzemi" mintára csináljuk a házi szőlőt is, ami annyit jelent, hogy a művelés marad fejművelés, a sorközök viszont kicsit kordonosra fognak hasonlítani, vagyis nem 1, hanem kb 1,5 méteresek lesznek. A sorok között így fű marad. Annyiban nehezíti ez a jelenlegi munkámat, hogy a leendő soroknak a helyét fel kell ásni, pihentetni, alaptrágyázni, és utána jöhet a telepítés. Nem egyszerű a gyepet felásni, maradjunk annyiban. :) Képeket ha kész leszek, felteszek, de még csak ma kezdtem neki, és a kevés idő miatt egyetlen egy, kemény 30 m-es sort tudtam megcsinálni... Van még... :)
Az alaptrágyázáshoz is nekikészültem. A szerves trágya része baromfitrágyával lesz megoldva, míg a műtrágya értelem szerűen NPK. Pontosabban nem komplex NPK, hanem saját magam a megfelelő arányban osztom ki a három összetevőt.

(Alap-, illetve fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyamennyiségek)

Ha 30 m-es sorokkal számolok, akkor a felásott sáv 40 cm, azaz egy sor 12 nm-nek felel meg. A sorok végleges száma még nem pontos, mert a szaporítóanyag mennyiségétől függ. 10 sorban mindenképpen bízom, így minimum (összesen) 45 kg műtrágyára lesz szükségem. (~ 10 ezer HUF)
Mostanság mindenhonnan Vincze Béla neve folyik. Ha elejét akarják venni a kínlódásnak, és a további hamisításnak, kőkeményen meg kell vonni minden engedélyt tőle, és kész. Tudom, hogy ez keményen hangzik, de minden borában találtak glicerint. Innentől kezdve nem tudom mi jóra számíthat.

Buggy buggy

A bor forr. Már a zajos erjedés végén jár, mostmár a lassú erjedés következik. A töltögető borok üvegdemizsonokban vannak, és van 4-5 deci "kontroll" is egy műanyag palackban. Ma vettem egy-egy deci mintát a két hordóból. Kiábrándító. Az 50-esből vett minta egyszerűen faízű, a hordó sokévi kezeletlensége megtette a hatását. Ha így marad, akkor annak lőttek (pontosabban asztali bornak lesz csak jó.) A nagyobbik hordóból származó minta sem épp lelkesítő. Olyan égett, füst szaga van, hogy minden mást elnyom. Ihatatlan. 2 óra levegőzés után, a minta kezdett alakulni, tompult a füstszag, de ízében még mindig érezni lehetett. Elszomorító, főleg úgy, hogy a kontroll bort (ami a műanyag palackban van) néhány naponta szoktam ellenőrizni, és a vártnál sokkal jobb. Nagyon gyümölcsös, egészséges illata van, az ízéről pedig nem is beszélve. Nagyon jó bor lenne belőle, de ha a hordókon fogom ezt elbukni, akkor nagyon ideges leszek. (Érdekes felállás lesz, ha a töltögető borok lesznek az első osztályú minőségi borok, és nem lesz szívem beleönteni őket a rossz hordókba........)

Sutultunk

Holnapra lehűlést mond, a cefre hőmérséklete is elkezdett csökkenni, és a színe sem sötétedett már napok óta, így ma présbe került a szőlő.


Összességében kicsit kevesebb lett, mint amennyit számoltunk, de még így is jól állunk. 3 q szőlőből 215 liter (10 literrel kevesebb) must lett.


Színben igazi kadarkás szín jellemzi, ízre annyira még nem jellemezném, talán kicsit túlsúlyban van benne a meggy, de még nem érdemes ilyen korban erről beszélni.



A cukorfokát meg szerettem volna mérni, de tíztől mér a mérőm, és tíz alatt van. Rgo a cukor igencsak megcsappant, dehát már 8 napja forr. A hordókra kotyogó került (házi, mivel a közelben sehol nem tudtam venni...khmkhm...). Néhány hét múlva jöhet az első fejtés.

Forr a must

Szépen megindult a forrás a mustban, és minden nagyon jónak tűnik eddig. A 3,5 nap alatt a színe is sokat alakult, egyre biztatóbb. Az erős hőmérséklet-ingadozás ellenére a must jól tartja a hőjét, ma elérte a 22 °C-ot, innen mehet egész 26-ig, onnan kell elkezdeni korlátozni.

(Környezet, musthőfok viszonya)

Cukorfok a forrásnak köszönhetően szépen csökken, 18-ról indult, ma már csak 14-et mértem. Illatokban gazdag, kóstolásra is jónak tűnik. Érezhetően csökkent a cukortartalma, és egyre jobban érezni a savakat. (Mellesleg mi is a mustfok? A mustfok mutatja meg, hogy 1 kg lében, hány dkg cukor található. Ebből lehet a későbbi alkoholfokra is következtetni (mustfok*0,74-2)).
Titrálni egyenlőre nem tudok, de ez még változhat. A szabad kénessav, illetve titrálható savtartalmat jó lenne tudni. Talán a jövő héten. :)

(Első nap vs negyedik nap)

Ha az időjárás kedvez, egész héten héjon marad a cucc, de kissé aggasztanak a hajnali 8 °C-ok.

Vörösbor készítése

A vörös, és fehérbor bár mindkettő szőlőből készül (ki gondolta volna) mégis más más technológiát igényel. Annak érdekében, hogy elejét vegyem a további értetlenkedésnek, ami nálunk folyik, (és aminek az alföldi házi borok silány minősége köszönhető) röviden nézzük át, hogyan készül a vörösbor. (Nem, nem kell bele cukor, és nem, nem kell bele borfestő...azt majd tegyetek a lőrébe...) Elsődleges szempont, hogy a szőlőt megfelelő időpontban kell szüretelni.


Ehhez mindössze egy kis fáradtságra lenne szükség, próba szürettel, fokolással és titrálással kell meghatározni a szőlő megfelelő érettségi állapotát, és ha ez megvan (és az időjárás is kedvez ennek), akkor lehet szüretelni. Ezzel szemben leggyakrabban kóstolással állapítják meg a szőlő érettségi fokát. Ha nem a szőlő megfelelő érettségi állapotában szüretelünk, a bor sorsa meg van pecsételve.
Szüret során arra kell figyelni, hogy csak egészséges, szép szőlő kerüljön a vödörbe. A vödröket tilos erőszakkal megtömni, ekkor ugyanis a bogyók héja felreped, és megkezdődhet az oxidáció. Ha a szüretelők gondos munkát végeznek, nem szükséges az utólagos válogatás, a szőlő a zúzó-bogyózóba kerül, mely megszabadítja a bogyókat a kocsánytól, a szemek héja megreped, és a lé szabad utat nyer.


A lé, magok, bogyóhéj ezután erjesztőkádakba kerül. Ezek lehetnek fából, műanyagból, vagy rozsdamentes acélból. Ekkor egy alapkénezést adhatunk a cefrének a színanyagok jobb kinyerése, és a betegségek korai megelőzése érdekében. Szakkönyvek 30 g/hl borként tanácsolnak, szerintem ez egy kicsit sok, én 5 g/hl-el kénezek cefrét (ahogy egyébként a kén gyártója is javasolja). Mivel a kék szőlőben az illat, íz, és színanyagok döntő többsége a bogyóhéjban található, azt ki kell onnan nyerni. A hagyományos mód erre a héjon történő erjesztés. Annak érdekében, hogy az erjedés gyorsan meginduljon, törekednünk kell arra, hogy a cefre hőmérséklete 18 és 20 °C között legyen. Ekkor alkalmazhatunk fajélesztőt is, melyet hagyjunk a cefre tetején, ne keverjük bele. Így több oxigénhez jut, és gyorsabb a szaporodása. Az erjedés megindulása után a hőmérséklet megemelkedik, a cukorból alkohol és széndioxid keletkezik, mely a cefre szilárd részeit felhajtja. Ezt nevezzük törkölykalapnak, mely a must tetejére kerülve dugó szerűen úszik azon. Az oxidáció elkerülése, valamint a szín, illat és ízanyagok legoptimálisabb kinyerése érdekében ezt a törkölykalapot 3 óránként össze kell törni, és a lébe kell nyomkodni. Ezt nevezzük csömöszölésnek. Automatizálva is működhet a folyamat, vagy egy keverő rendszert kell kiépíteni, vagy egy egyszerűbb (közkedveltebb) megoldás, amikor egy szivattyúval megfelelő időközönként a lét a törkölykalap tetejére szivattyúzzák. Az erjedés folyamán a cefre hőmérsékletét igyekezzünk 22 fok fölött, és 30 fok alatt tartani. Ezt nevezzük irányított erjesztésnek. Minél illatosabb borról van szó, annál jobban közelíthet a hőmérséklet a 30 °C-hoz.
Az erjedés vége felé az erjedés ismert kísérőjegyei alábbhagynak, a hőmérséklet csökken, a törkölykalap a kád feneke felé süllyed. Ekkor a kierjedt vörös törkölyt kisajtolhatjuk. A sajtolás időpontjára nincs általános szabály, akár az erjedés vége előtt is sajtolhatunk, ha már a lé színe megfelelő, illetve ha már túl fanyar az íze. Így a héjon erjesztés 1-2 hetet vehet igénybe, de ha meg van a tökéletes irányításra a lehetőség (technológiailag), akkor akár 3 hétig is ázhat must.

Létezik más technológia is a vörösbor készítésére. Ilyenkor az egész, sértetlen bogyókat rozsdamentes acéltartályokba helyezik, majd lezárják a tartály tetejét. Az oxigént széndioxiddal kiszorítják a tartályból. Ezután az erjedés magában a zárt szőlő bogyóban kezdődik meg. Az oxigén kizárása fontos az oxidáció, ecetesedés megakadályozása végett.

A kipréselt lét (a préselést annyira kell erősen végezni, hogy a magok ne roppanjanak meg, mert keserű ízt adnak a borba) hordókba töltik ott fejeződik be az erjedés, kotyogóval, illetve utóerjesztő akonával (ha nem ment teljesen végbe a kádban). Amennyiben hagyományos hordókba töltik a bort, testesebb nedű készíthető, míg ha rozsdamentes acéltartályokba töltik, gyümölcsösebb borokat készíthetnek (ezek a reduktív borok). Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a fahordóban a bor a dongákon keresztül tud levegőhöz jutni, míg a teljesen zárt acéltartályokban erre nincs lehetősége.



Ezt követhetik a fejtések, derítés, esetleges savtompítás, savpótlás, szűrés, palackozás.

Így már belátható, hogy apró cseprő hibákkal (hőmérséklet figyelésének elhanyagolása stb) olyan hibákat lehet a borba vinni, amik aztán az ízében megjelennek. TÖREKEDJÜNK A TÖKÉLETESRE!