2009. július 29., szerda

Kő' kékkő?

Ahogy ígértem, egy írásban kitérek a kékkőre, illetve a permetezésre. A nyolc naponkénti permetezést minden alkalommal kékkővel végezték, és első terveim szerint én is azzal szerettem volna (fő a hagyomány, és az sem elhanyagolható, hogy a lehető leginkább természet kímélően akarok eljárni, így amennyiben lehetséges, csak kontakt szerek jöhetnek szóba ), de egy kis utána járás után ez a tervem mára módosult.


Mi is az a "kékkő"?

Hivatalos nevén rézgálic, vagy rézszulfát. A rézgálicot a növényvédelemben főként bordóilé formájában használják. A bordói lé a gombabetegségek ellen (a lisztharmat kivételével) még ma is az egyik leghatásosabb szer.
Elkészítése kissé körülményes:
A bordói levet permetezésre rendszerint 1-2%-os (és nem nagyobb) töménységben (azaz 1-2 kg rézgálicot számítva 100 1 vízre) használjuk. 1 hl 1%-os bordói lé készítéséhez 1 kg rézgálicot 50 1 vízben feloldunk. Legegyszerűbb, ha a kimért rézgálicot egy hordón vagy kádon keresztülfektetett rúdról, zsákvászonba kötve vagy kosárban, a víz színe alá merítjük. A rézgálic néhány óra alatt feloldódik.
A rézgálic közömbösítéséhez (mivel savas hatású) mész minőségétől függően 1-1,5 kg szalonnás meszet mérünk ki, egy kisebb edényben kevés vízzel szétdörzsöljük, majd vízzel hígítva szitán át 120-150 l-es edénybe (cementkádba) öntjük. Az edényt előzetesen 50 és 100 l-nél megjelöljük. Az átszűrt mésztejet vízzel 50 literre egészítjük ki. A külön készített 50 l rézgálicoldatot lassan, folytonos keverés közben a mésztejhez öntjük. A szalonnás meszet jó minőségű oltatlan mészből 2,5-3-szoros mennyiségű vízzel való oltással készíthetjük (de célszerűbb rögtön oltott meszet venni). Gondoskodni kell arról, hogy a szalonnás meszet 1 ujjnyi vízréteg takarja, mert különben a szalonnás mész megrepedezik, kiszárad, és használhatatlanná válik. A végeredményt minden esetben ellenőrizni kell lakmuszpapírral.

Mint ahogy azt látni lehet, elég macerás dolog, de a fő probléma az vele, hogy lisztharmat ellen nem véd. Gazdaboltokban lehet venni előre elkészített bordói lét, de ha erre adjuk a fejünket, mindenképpen olyat vegyünk, ami + ként is tartalmaz, így már jó minden szőlőt érhető betegség ellen.


Így gondolván én is bevásároltam egy üveggel. Szám szerint 8 deci, 1 %-os oldattal számolva 80 liter permetszerhez lesz elég. Gazdaságossági szempontból azonban elgondolkodtató a 2000 Ft-os ára. Mindenképpen olyan szerrel szeretném permetezni, ami hagyományos, "természetes", tehát nem mindenféle űbermodern vegyszerrel. Emlékeztem arra, hogy gomba ellen "régen" mindig rézkénnel (NEM az olajos rézkénnel) permeteztem. Ezzel összevetve érdekes megállapításra jutottam.


Ugye a bordói lé (+kén) áll egyrészt tribázikus rézszulfátból (215 g/l), valamint hozzáadott kénből (290 g/l). Ezzel szemben a rézkén rézoxikloridból (200 g/l) és kénből (450 g/l). Feltehetőleg a különbség (a kéntartalmon kívül) mindössze annyi, hogy a réz más formában van jelen, de messzemenő következtetéseket nem kívánok levonni, mert a kémiával haragszunk egymásra. :) A rézszulfát hiánya (helyette rézoxiklorid) okozhatja a gyöngyörű kék szín hiányát is a rézkén esetén. Ez a kompromisszum megköthető, ha az árakat nézzük, ugyanis a rézkén litere 2090 Ft, ám nem 100 literre (mint az 1 %-os bordói lé oldat) hanem 0,4 %-os ajánlott hígítással kerekítve 200 liter permetszerre elegendő.
Anyagilag tehát jobb a rézkén a bordói lénél, és "majdnem" ugyan az. Persze azt még nem tudom, hogy hogyan fog reagálni a szőlő a 8 naponkénti rézkénes kezelésre, de remélhetőleg nem lesz vele probléma.

Gondolkoztam a házi kénes bordói lé készítésén is. Ha 100 literre számolok, ahhoz kellene 1 kg rézgálic (860 Ft), kéntartalmú szer (pl thiovit ~250 Ft a hozzá való mennyiség). Így anyagilag ott lennék, ahol a rézkénnel vagyok, viszont sokkal több lenne a macera. Azt hiszem a pénztárca oltárán a rézkén állja meg a legjobban a helyét, persze csak ha nem vagyunk mániákusak, és nem ragaszkodunk a szőlő "égkékre festéséhez".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése