A feladatot kissé nehezítette, hogy a fű miatt erősen ragaszkodott minden egyes ásónyomnyi föld a jól megszokott helyéhez.
(Ásás kész)Fontos, hogy ha talajt készítünk elő, lehetőleg minden "idegen" anyagtól szabadítsuk azt meg. Főleg a kártevőkre kell itt gondolni (palyom), de lehetőség szerint minden növényi akadályt, amely esetleg hátráltatni fogja a szőlő fejlődését, távolítsunk el a földből. Esetemben meglehetősen sok fagyökérrel kellett számolnom, valamint korábban (hú kb 10 éve) here volt ebbe a földbe ültetve, aminek egy-két maradványa még mindig megtalálható volt a talajban. Ezek gyökere gyakran elérik a 3 cm átmérőt is, és elég szívósak, így sok-sok izzadságcseppet köszönhetek nekik is.
Felásás után jöhetett a műtrágyázás. (Igazából a leghelyesebb megoldás az ásással való beforgatás lett volna, de így sem rossz.) A műtrágya kiszórásakor nagyon figyeltem arra, hogy ne kapjon semmiből túl sokat a talaj. Mivel nem volt előzetes talajvizsgálat, ezért a szakirodalomban ajánlott mennyiségek minimumát adagoltam ki. Ez 5 kg ammónium-nitrátot, és 30 kg 0-10-24-es NPK-t jelentett. Végül azért választottam ezt a megoldást (az előzőekben leírtaktól eltérően), mert így volt a leggazdaságosabb.
(Az ammónium-nitrátból csak 5 kg kell)A lényeg az volt, hogy jusson 6 kg kálium, 3 kg foszfor, és 1-1,5 kg nitrogén a 100 nm felásott földbe (ezek hatóanyag mennyiségek!). (A felásott föld szintén a szó szoros értelmében vett felásott földet jelenti, a sorközöket nem műtrágyázzuk!!! Különben lehetett volna 300 nm-t trágyázni.)
Szerves trágyát a telepítéskor fog kapni minden tő.
A műtrágya kiszórása után már a munka pofon egyszerű része következett, szépen gereblyével bele kellett dolgozni a földbe a tápanyagot. Ez már gyakorlatilag villám munkának számít, 30-40 perc alatt lehetett vele végezni. :)
(Felásva, műtrágyázva)
(És végül a talajba dolgozva)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése