A borokkal egyenlőre több dolgom nincs, így ismét csak a kert maradt. Van egy "erdős" rész a kertben, amiből kettő akácfát méretéből adódóan ki kellett venni. (Bár ha rajtam múlik, ott hagyom, mert így meglehetősen kopasz lett az a terület, de sebaj. Idővel újra benő.)
Mint köztudott, olcsó húsnak híg a leve, és ez a barkácsgépekre is igaz. Van azonban néhány kivétel. Ilyesfajta a mi esetünkben az elektromos láncfűrész is. Ha az ember kicsit közelebb kerül a fával való fűtéshez, mint hogy a tv-ben egy-két filmben lásson ilyet, akkor mindenképpen érdemes elgondolkozni a láncfűrész vásárláson. (Apropó fával való tüzelés, nekem be nem meséli senki, hogy bármi más tud olyan hangulatot adni, mint egy kandalló, benne ropogó tűzzel.)
(Olcsó, jó, házhoz bőven elég)Mindemellett azon is érdemes elgondolkozni, hogy mire, mennyi pénzt érdemes szánni. Ha nem célunk komplett erdők kiirtása, napi 8 órás folytonos fűrészeléssel, hanem csak hobbi szinten, mikor ki kell csapni egy-két fát, vagy esetleg a telken ritkítani az erdőn, akkor felesleges a pöfögős fűrész (értsd benzines). Persze HA a tápellátás megoldott egy elektromos esetén. Ez főképp azért fontos, mert ha már pöfögőst veszünk, akkor érdemes nem csingcsung méd in világlegkisebbországát venni, hanem akkor már vagy Husqvarnát, vagy Stihlt kellene. Ezek pedig 70 e Ft-nál kezdődnek. Viszont ha nem nagyüzemben nyomjuk, akkor lásd pl nálunk, bővel elegendő az elektromos verzió. Már csak azért is, mert 50 e Ft-al olcsóbb. Mindjárt inkább a szőlőre költöm szívesebben ezt az összeget. Persze az is biztos, hogy egy elektromos nem fog 20 évig működni, de ha megfelelően van kezelve, olajozva, és nem szaggatjuk agyon, bőven elél 10 évig, és még mindig nem kerül annyiba, mint a benzines.
Na ez a kis kitérő után térjünk vissza a fákhoz. Mivel a körülöttük lévő fiatal fákat meg szerettem volna óvni, így nem lehetett egyszerűen kidönteni a fákat. Először le kellett gallyazni (alumínium létra nagy segítség, bár létrán akrobatikázni a fűrésszel nem egyszerű mutatvány, de végülis kivitelezhető). A nagyobb ágak levágása után jöhetett a célirányos kivágás. Szükséges kellékek: egy ember, aki vágja a fát, valamint egy gyorsan futó másik, aki egy kötéllel a megfelelő helyre irányítja a dőlő fát, majd ha már úgy érzi, hogy minden jó, akkor felveszi a nyúlcipőt. :) Természetesen akadt ilyen segítőm is Csaba személyében, aki további támogatást nyújtott az Ő pöfögős fűrészével.
Ezzel a felállással hamar végeztünk a két fával. Hazafelé megtoldottam úgy ~ 2 liternyi újborral, hogy ha hazaér, értékelje az idei "termést". :)
Majd el felejtettem: persze a fűrészport sem hagyom kárba veszni, tökéletes lesz, ha legközelebb kell húst/szalonnát/kolbászt/akármit füstölni.
Időközben nem csak a naptár szerint léptünk át az őszbe (lassan a télbe...), hanem a dió fák is beöltöztek ennek megfelelően:
(Besárgult, na nem az irigységtől :))Következő poszt már remélem a telepítésről fog szólni. ;) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése