De mi is ez?
A peronoszpóra (Plasmopara viticola) az egyik legveszedelmesebbnek tartott betegség, szőlőragyaként is emlegetik. Elsődleges fertőzését az előző évi leveleken áttelelt téli spórák indítják meg. Csírázásukhoz megfelelő hőmérséklet (napi 12 °C középhőmérséklet felett) és csapadék (min. 10 mm) szükséges. A másodlagos és folyamatos fertőzést már a 4 mm-es eső, sőt a bőséges harmatképződés is megindíthatja.
Tünetei:
A fiatal levelek színén 1-2 cm-es nagyságú, kör alakú sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyek olajosnak tűnnek („olajfolt”). Ezek elsősorban az alsóbb leveleken jelentkeznek, mert a gomba lentről „támad”. A levelek fonákán fehér színű kivirágzás jelenik meg, amely a gomba sporangiumtartó telepe. A foltokban a levélszövet gyorsan megbarnul, elszárad. Az idősebb leveleken a sárgászöld foltok kisebbek, erek által határoltak, szögletesek. Fehér penészgyep szintén található a fonákon. A foltok elhalása után a levél mozaikos. Súlyos fertőzés esetén a levélzet lehullik. A kacson megjelenhet a fehér penészgyep, végül a kacs megbarnul, elszárad. A fürt a fürtvirágzat megjelenésétől kezdve egészen a borsó nagyságig hasonló tünetekkel betegszik meg. A fürtkocsány, a fiatal bogyók sárgászöld színűvé válnak, felületükön dús sporangiumtartó gyeppel. A fürtkocsány és a bogyók elhalnak.
A peronoszpóra esetén fontos megemlíteni az un. lappangási időt, ami a csírázástól az olajfolt megjelenéséig eltelt időt jelenti. Hossza elsősorban a napi középhőmérséklet függvénye. Ha a lappangási idő alatt újabb csapadék nem hullott (legalább 4 mm), a peronoszpóra sem tud átlépni a következő fejlődési szakaszába, azaz nem virágzik ki, és az olajfolt kiszárad, a fertőzés megszűnik.
Lappangási idő:
Celsiusfok | levélen | fürtön | A naptári időpont átlagos időjárás esetén |
10-13 | 15-18 | 15 -18 | Május közepén |
14 | 12-15 | 12-15 | Május végén |
15 | 11-13 | 11-13 | Június elején |
16 | 9-11 | 9-11 | Június közepén |
17 | 6-7 | 11-13 | Június végén |
18-19 | 5-6 | 13-15 | Júliusban és augusztusban |
20-25 | 3-4 | 14-18 | Júliusban és augusztusban |
Peronoszpóra elleni védekezés:
Mint a legtöbb esetben, itt is a legfontosabb a megelőzés. Klasszikus ellenszere a réz. Olcsó, természetes elem, a környezetet sem szennyezi, és a beérést is elősegíti.
Legelterjedtebb formája a bordói lé, vagy a különböző gyári készítmények (rézoxiklorid, Cuprosan, Miltox).
A kontakt szerek mellett vannak mélyhatású, felszívódó szerek, amiket csak a vész esetén ajánlatos használni (borsosabb áruk miatt, illetve ezek mégiscsak mérgek).
A peronoszpóra ellen továbbá:
- ha a szőlősorokat szélirányban ültetjük (amennyiben erre van mód), a szél csökkenti a párát, így a peronoszpóra esélyét is
- kerüljük a ködös, mélyfekvésű területeken történő szőlőművelést
- az ültetvényeket tartsuk gyommentesen, mert ez is csökkenti a párás mikroklímát
- a védekezést lehetőleg 4-6 leveles korban kezdjük el, csapadékos időben 1 hetes, szárazabb időben 10-14 napos permetezési fordulóban védekezzünk
- jég után azonnal permetezzünk
- igyekezzünk 20 °C alatt permetezni, hogy kerüljük a perzselés veszélyét
- virágzás alatt ne permetezzünk
Fontos megemlíteni, hogy a készítményeket váltva ajánlott használni, ugyanis a kórokozókban kialakulhat bizonyos ellenállóság a sokat (értsd sokszor egymás után) használt permetszerrel szemben. (A legtöbb szakirodalom kitér erre, de érdemes megemlíteni, hogy a régi paraszti világban CSAK kékkővel védekeztek peronoszpóra ellen, és az is bevált.)
Visszatérve a saját peronoszpórás szőlőmre, mivel a megkésett védekezés után már csak felszívódó vegyszerekkel érdemes védekezni, és mivel ezek nem gondozott szőlők (3 tőke), ezért nem tartom fontosnak a több ezer forintos vegyszer megvásárlását. (Ugye én a természetes dolgok híve vagyok, persze ha a borszőlőben jelent volna meg, akkor más lenne a helyzet.) A beteg leveleket, mivel kevés volt, lecsíptem, ha nem súlyos a fertőzés, akkor ezzel végeztem is, bár ez még az időjárástól is sokban múlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése