Szüret előtti körkép

Ezen a hétvégén szüret (na nem nálam). Időközben alakultak a dolgok, a két 50-es hordóból, amelyik vészesebbnek nézett ki, végül az lett a jó. A sörös is jónak bizonyul, de az már kiszolgált, sokan már minden bizonnyal kidobták volna. (Épp, ahogy én is, ha lenne rá módom, de jelenleg erre is rá vagyok szorulva.) A mosás elég macerás volt. Áztatás után (3 nap volt) egy vödör vizet bele, egy láncot, és lötykölni, lötykölni, lötykölni. Ez után egy kis forrázás következett, majd ismét a hideg vizes lötykölés. Az egész procedúrát - tekintettel arra, hogy nagyon rég óta nem voltak kezelve a hordók - 6-7-szer meg kellett csinálni, mire kitisztult a két hordó. Ez után jöhetett egy kis einschlag (népiesen anslúg) = kénlap égetése a hordóban.



Az egész művelet új hordó beavatásakor a következőképpen néz ki:



Tegnap aztán egy 120 literes hordó is hozzám került. Ez nem saját tulajdon, cimbié, aki nagylelkűen rám bízta, a hordónak is az a jó, ha használva van.

(120 liter)

Ezzel a kezdeti tervben szereplő 1,5 q szőlő igény felugrott 3 q-ra. Fajtáját tekintve kadarka lesz, bízom benne, hogy tisztán. Tudniillik kezd már világosodni, hogy miért is tart ott az alföldi "borászat", ahol tart (tisztelet a rendes borászoknak). Írtam egy korábbi bejegyzést is, amiben erre kitérek pontosan, mert akkor volt szerencsém sok helyről sokféle "alföldi bort" inni, és hát a véleményem megvolt. Csak aztán nem volt "pofám" közzé tenni a bejegyzést, még mindig piszkozatként van meg, nehogy valaki megsértődjön. A helyzet az, hogy sajnos nem a minőséget, hanem a mennyiséget helyezik előtérbe a környező borral foglalkozók. Ezek után nem csodálkozom, hogy a szőlők többsége vegyes. Nincsenek a fajták elválasztva, és szüretkor sem választják külön, minden megy egybe. Még a kékszőlőt is együtt darálják a fehérrel. Na a minőség így nem fog működni. Ezek után csak bízni tudok abban, hogy lehetőleg minimális "kósza" szőlő lesz a kadarka között. (Erre felhívtam a termelő cimbi figyelmét is.)
(Vagy hogy mondjak egy másik példát: a vörösbornál a héjon áztatás a termelők 90%-nál egy éjszakáig tart, a maradék 10% pedig kocsányostól darálja, és úgy hagyja 5-6 napig ázni, amiből ihatatlan savas, kocsányízű bor lesz.)
Bár már ott lennénk, hogy a sajátomat lehetne szüretelni, ott nem lesznek ilyen gondok. :) Minden szépen elkülönítve, fajtánként szétválasztva fog forrni.